|
|
|
| Előadó: | Historica |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ézsiás Péter Hegyi Károly Egerszegi Zsigmond |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Nemzeti rock |
| Címkék: | Keressük! |
Harcolt, ha kellett, de a szónak élt.
Ugyanúgy élt, ahogy beszélt.
Amit mondott, amit írt,
Azon felnőtt csendben egy nemzedék.
Egy üldözött ki csak könyvet írt.
Leírta a mosolyt és a kínt.
Nem tudom, kit miért zavar
Egy írni tudó, hontalan magyar?
Száműzöttként élte életét.
Meghalt, de nem hiába élt!
Sírjában legalább békét remélt,
Amikor örök nyugovóra tért.
Sötéttel eggyé olvadt, lopakodó árnyak,
Ti, akik alázat nélkül gyaláztok egy sírt,
Nevethettek most még, de a pokolba várnak,
Nevethettek, de készüljetek ti is átélni a kínt!
Volt kezében kard és toll.
Mindig szemből, soha nem hátulról.
Erős alapon, mint egy sziklakő,
Miből egy nemzet forrása törhet elő.
Kényszerből ment másfelé az út,
Így tollával vívta a háborút.
A fegyelmezett szellemben nevelt,
Ember, aki soha nem felejt.
És ti eljöttetek az éj leple alatt,
Barbár kezetek mocsoktól ragadt.
Felkelt a nap, mind elszaladt.
A sír könnyezett, de a kő maradt.
Sötéttel eggyé olvadt, lopakodó árnyak,
Ti, akik alázat nélkül gyaláztok egy sírt,
Nevethettek most még, de a pokolba várnak,
Nevethettek, de készüljetek ti is átélni a kínt! (2X)
S KI MINT VETETT, AZONKÉPPEN ARAT, MERT ELFUT A VÍZ ÉS CSAK A KŐ MARAD…A KŐ MARAD!
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
