Előadó: | Historica |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Egerszegi Zsigmond |
Egerszegi Zsigmond |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Rock |
Címkék: | Keressük! |
Ahol apáink fiakat nemzettek,
Egy kis időre eltűntek, de meglettek.
Hol a marha legel és a ménes szalad,
Hol kilenc lyukból el van adva hét darab.
Ahol anyám felsírt mert gyerek volt,
Hol felnőttként élte meg a gyerekkort
Ahol leírta a bánatát levélben,
Kié ez a zászló? Az enyém nem!
Ahol először kinőtt a szakállam,
Ahol nagy testvér helyett most tagállam,
Ahol erdőket irtanak ki öltönyben,
Ahol néha más helyett vagy börtönben.
Ahol heten voltak a vezérek,
Hol egy jurtába többen is befértek,
Ahol pogányból lett keresztény,
Ahol nem volt baj, ha vér van a keresztjén.
Ahol nem csak paprika és gulyás van,
Ahol száz mondat is lehet egy virágban,
Ahol Édes Rózsámnak nevezlek,
Ahol legszebben mondják, hogy szeretlek!
Hol a király rongyos álruhában
Átélte mit egy juhász a subában,
Hol egy jó ember lanttal a kezében
Megénekelt mindent keményen!
De ez a hely akkor is a hazám lesz,
Ha bárki fia borja is alám tesz!
Piros fehér zöld! Így legyen!
Szóljon a Himnusz az ünnepen!
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű, az élet.
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű...
Ahol szegények voltak a legények
Hol egy szegény legény vastrónon megégett.
Hol a hastáncos ledobta a ruháit,
Ahol a szultán ott ragadt sokáig.
Ahol duzzad a máj a libában,
Ahol szebbnél szebb lányokat kívántam,
Hol a nagyapám a zavarosban halászott,
Mikor még ringtak a búzaföldön kalászok.
Hol a bárók döntöttek a hazánkról
Negyedmillió lépéssel odábbról.
Ahol volt rá indokuk temérdek,
Hogy útját állják egy rodostói levélnek.
Hol a „Talpra magyar!” fűtött mint egy vaskályha
Aztán kiírták, hogy „Szabadság miatt zárva”
Hol a fogságban nem volt mindegy ki diktált
Ahol még a patanyomból is kiitták.
Ahol tudósok megálmodtak csodákat
Átadtak néhány titkot a világnak.
Hol a mennyei borban az igazság
Hol a tehetséget végül elitták.
Hol ha elutazom, hosszú utat bejárok
Mindenhol várnak hazátlan barátok.
Az egyik elment és honvágya van,
A másik ott maradt, ahol volt ezért gondba van!
De ez a hely akkor is a hazám lesz,
Ha bárki fia borja is alám tesz!
Piros, fehér, zöld! Így legyen!
Szóljon a himnusz az ünnepen!
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű, az élet.
A piros a tűz, a fehér a lélek,
A zöld a sarjadó fű...
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.