|
|
|
| Előadó: | Kozmosz |
|---|---|
| Album: | Nyugalom, a helyzet változatlan |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 3:00 |
| Szövegírók: |
Pál Zsombor |
|
Varga Zoltán Pál Zsombor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Punk Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Voltam beljebb és sokkal lejjebb
néha példának nem a legszebb
néha lenyeltem, néha mondtam
néha léptem és elrontottam
néha csaltam, néha szívtam
néha vászon voltam a mozimban
néha árad bentről a bánat
és az árok kér ki magának
néha feladnám, néha hinném
hogy messzebb messzebbre vinném
hogy odakint egyenes az élet
és vastagabb a pénzek
de ha ez jutott, ez csöppent
én nem leszek Berlinbe' jöttment
mer' itt imbolyog megint a csónak
hát szóljon hangosan a Szózat, kettő!
bejártam Londont és Túrkevét
és amit láttam máshol, az túl kevés
hogy repüljek, maradok tisztelettel
nem megyek sehova Liszt Ferenccel
köszöntök minden polgármestert
én itthonról böködöm a sok száz embert
a huszonegyedik század
az első, ami nem várhat
néha egyedül jöttem az úton
néha felülről láttam, hogy csúszom
néha túl aktív, néha kába
néha mérges, de nem hiába
van úgy, hogy valahogy eltalál
ez a programozott agysejthalál
néha ájultan dőlök ágyba
néha vágyok valami puhábbra
néha kormos a levegő itthon
néha sehogy se vicces a sitcom
te azt mondod, maradni félelem
én azt, hogy a nyelvem az élelem
és ha ez jutott, ez csöppent
én nem leszek Berlinbe' jöttment
mer' itt eltévedt megint a csónak
hát szóljon hangosan a Szózat, kettő!
bejártam Londont és Túrkevét
és amit láttam máshol, az túl kevés
hogy repüljek, maradok tisztelettel
nem megyek sehova Liszt Ferenccel
köszöntök minden polgármestert
én itthonról böködöm a sok száz embert
a huszonegyedik század
az első, ami nem várhat
van, aki hegynek fut, van, aki helyben
van, aki messze, még sincsen egyben
van aki legelöl megy, tényleg mennie kell
van, aki dolgok elől, mert nem hitte el
hogy többet ér, ha itt változtat
van, aki maga elől, ezért kárhoztat
átkost, árkot és ártatlant
van, aki magába nézett, és átkattant
hogy jobb lesz, ha nekiáll,
magától nem megy semmi,
hiába áll neki feljebb
van, aki itt van távol, de nem ment el
csak a képből kiállva kommentel
nekik elmentek, van aki észnél marad
késő sírni, de tenni akad,
ideje megmutatnunk a senkiknek
na, álljon fel, akinek nem mindegy
bejártam Londont és Túrkevét
és amit láttam máshol, az túl kevés
hogy repüljek, maradok tisztelettel
nem megyek sehova Liszt Ferenccel
köszöntök minden polgármestert
én itthonról böködöm a sok száz embert
a huszonegyedik század
az első, ami nem várhat többet ránk
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
