|
|
|
| Előadó: | Mélylevegő Project |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pajor Ábrahám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
letérdelsz sós
partokon zokogva
koszos körmökkel és
mint volt lator
tépsz bele a szűz homokba
az egyetlen úton
a romvidékből
a mélyek kábulatából
hol fúrt lyukakon át
fény jön s pokolnak
rád nem kell várnia mától
A világban ahol élünk, hogy a lelkedet leuralhassák, a rabszolgaságot újabban elnevezték úgy, hogy rugalmasság utalhatják neked a 3 műszakos tudatrabság gyümölcsét, a tudatlanság bére így tesz unalmassá. Urambocsá, de néha szemem párkányán hullajtok át könnyet, mikor a vezérigazgató növeszt még egy újabb tokát. Vágom mi a lyme-kór, de mondd meg inkább a kullancs okát. Mélyebben van a probléma, tán egy életen át sem látod át, mikor már nem vársz csodát, akkor hagyod el az élők sorát. Egy kopott showműsor a koporsónál már nem barát. A Jóbarátok jól mutatja a világ mellégombolt inggombsorát, King Kong módján ordít szív, ne titkold tovább. Gyilkos kor, lásd ahogy mint egy régi cipőt: lehasznál. De ki fog énekelni, Istenem ha mindenki megasztár? A lakosság csak a Julius Meinl-országban relaxál, jobb lenne ha a rendszernek falanx-módján nem nem falaznál. A falanszter-jelenet megjelent neked, a kozmikus szeret nem szeret-ben én is szereplek veled, miért is szereztek jegyet neked az életbe? - kérdezed, mikor csak TAJ-számod, meg QID-d és nem keresztneved. Csak szemet meresztesz lehet, amikor pont lebont a sok meló tróger módon szólsz a lányodnak is, hogy fogd be', jó?! A zsarnoksággá te magad válsz, ahogy megmondta jól az Illyés így és nem maradsz más csak Csalfa Rómeó. Egy elmélet szerint minden rosszban van némi jó, de mondd, mi jó van abban, hogy a Moszkvánál egy néni lóg a pékségnél, és már nem ember, hanem csak tömény szesz. "Főnök, pár forint ölég lesz!" és tényleg / REFR: Nincsen középút, nincs konszenzus, nincs rózsaszín koncertbusz, döntenünk kell, bármilyen a kontextus. Jó vagy rossz van, fekete-fehér, élet-halál, a valóság egyszer téged is szíven talál / A mirelit mire vitt, amikor vágyod az igazi színeit? Vagy az a kivetítő, ami azt hiszed kirepít innen, de mégis a szemeid szeretik elemibb módon igazit. Kilazít belül szerepből ez a rím ami a szíveddel szinonim. Ropog a krinolin, zokog a violin, majális dübörög, kopog a guillotine, forog a mozifilm. Jelened jelenet. Keresed, nem tudod, mi a cím. Rinocéroszok a falakon, ősidő zakatol szabadon. Kifut a Balaton, szalad a vonatom, morog a tudatom, mikor a budai szocira szavazom. Faragom haragom, ahogyan valahol a dalom szakít a szalagon. Szabad az akaratom, hogy szavakat ne csak kimondjam, hanem a napokon is megéljem nagyon. Nézd hát meg a svédasztalom, én azt adom, hogy a fóliás világnézetet felváltsa egy óriás. Rádöbbenés a igazságra, ami mégsem glóriás, mert ami most van, attól még Fidel is Castrofóbiás.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
