2002, a Duna utcát járom,
az első globálisan felmelegült nyáron.
Medgyessy-kormány, 39 fok,
meglátom a Görényt, egy kapunál ácsorog.
"Napozol Göri, nincs ennél jobb dolgod?"
"Én nem sülök le, és inget sosem hordok!
Egy kis görénykedésre, nincs jobb idő ennél,
lenne egy kis biznisz, jó hogy erre jöttél!
Van itt egy új lakó, most hozatja a fát,
de közben gondolom, hűsíti is magát.
Biztos lemegy majd a Závori-kocsmába,
és megkér valakit, hogy vigyázzon a fára."
"Bűzlik ez nekem, mi lesz, hogyha elkap?"
"Ne már barátom, öt perc alatt megvagy!
Egyszerű az ügy, és nem is ismer téged,
te beszélj vele, jámborabb a képed"
Belementem végül, meg is jött az ürge,
jelentkeztem őrnek, egy százast ígért érte.
Aztán, mikor egyedül maradtam a fákkal,
megjelent a Görény néhány malaclopó zsákkal.
Sebesen pakolta, de szépen elrendezte,
így több fa fért a zsákba, volt rutinja benne.
Már befejezte majdnem, mikor a zsák rezzent:
elszórta a szajrét és rohanni kezdett...
Sejtettem mi történt, én is futni próbáltam,
de odaért a tulaj, és elkapta a vállam:
"te meg akartál lopni, de nem szólok rendőrnek,
ha a fáskamrámba szépen bepakolod őket."
A hőség butított, még vizet sem kaptam.
este fél kilencig csak a hasábokat raktam.
A tenyerem sajgott, telement szálkával,
de csak-csak elbírtam mind a 20 mázsával!
Mikor hazafelé, az Űzőnél ballagtam,
a Görény deres hajú öccsébe botlottam.
Hogy vagyok, kérdezte, hát elpanaszoltam,
hogy a Duna utcában, szálkás fát pakoltam.
"Kinek rakodtál? Csak nem az új lakónak?
Azt a bátyám vállalta, legalábbis úgy hallottam.
Csodálkoztam is, hogy az a gané, dolgozni áll?
Mert inkább svindlerkedik, döglik, lop meg piál."
Ekkor értettem meg, hogy csúfosan rászedtek,
a fickó meg a Görény, összebeszélhettek.
Nem fordultam vissza, csak mentem elgyötörten,
azt a piszok Görényt már úgysem találnám meg.
Csak jó pár hónap múlva találkoztunk újra,
tagadott mindent, úgy tett, minta sírna:
"Egy arany haverommal ilyet nem bírnék tenni
Nem lenne kedved egy kis fröcsire meghívni?"
Tizennégy híres magyar énekes mondott igent Hrutka Róbert zeneszerző és dalszövegírónak, aki az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve írt dalt a véradásról és az önzetlen segítségnyújtás fontosságáról.
- Ez a projekt nemcsak egy dal, hanem egy közösségi összefogás egy olyan ügyért, ami igazán számít, hiszen vért csak véradással pótolhatunk – mondta el Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az OVSz főigazgatója a „Csak egy hős…” kapcsán. A főigazgató hozzátette, hogy ezzel a dallal szeretnénk kifejezni hálánkat és köszönetünket mindazoknak a véradóknak, akik önzetlen segítségükkel nap mint nap hozzájárulnak a betegellátás sikeréhez. Mint kiemelte, „külön köszönet illeti az előadóművészeket is. Támogatásuk és szerepvállalásuk példaértékű, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy még több ember figyelmét felhívjuk a véradás fontosságára.
A jótékonysági kezdeményezéshez az OVSz Hrutka Róbert zeneszerzőt kérte fel, aki mellé olyan ismert előadó- és színművészek csatlakoztak, mint Földes Eszter, Für Anikó, Gubik Petra, Keresztes Ildikó, Kovácsovics Fruzsina, Pásztor Anna, Udvaros Dorottya, Veres Mónika Nika, Fehérvári Gábor Alfréd Freddie, Kowa, Nyerges Attila, Pély Barnabás, Szebényi Dániel, valamint Szolnoki Péter.
Hrutka Róbert, a dallal kapcsolatban elmondta "örömmel tettem eleget a felkérésnek. A zene számomra olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Ebben a dalban összefonódik a zene és az élet, az önzetlenség és a remény. Én így tudok leginkább hozzájárulni más életmentéséhez."
A „Csak egy hős..”dal és videoklip elérhető az OVSz honlapján és közösségi médiafelületein, valamint a debütáló dalról további információk megtalálhatók a www.ovsz.hu/dal (http://www.ovsz.hu/dal)oldalon.
