|
|
|
| Előadó: | Angel |
|---|---|
| Album: | Csak Rólad Szólt |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:22 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
I.
Széthullok darabokra,így gondolok a napokra,
Nézek a lapokra, melyet a naplóm mindig őriz,
Megőrjít a tudat, fáj ez a keserves íz,
jéggé dermed a víz, ahogy a szív, legörbül az ív,
nincs többé mosoly, mint egy fogoly fogom a rácsokat,
nem kapsz csókokat, csak elbaszott bókokat,
mérges pókokat álmodban, melyek nyakadba marnak,
üvöltenél, de téged már soha meg nem hallanak,
mintha a falnak beszélnél, mindenki átnéz feletted,
senki nincs melletted, rájössz ezt elcseszted,
elvesztetted, amit rég a sajátodnak hittél,
rossz kulcsot vittél az útra, a fájdalom itt él.
Hát érezd, hogy miért van ez, ne kérdezd,
Ne fékezd le magad, már úgyis késő, nincs véső,
A szó nem a vallomásé, és ő már másé,
Minden ajtó bezárult, lelked a látomásé,egy újabb állomásé.
Ref. (2x)
Kicsi angyal, újra szárnyakra kel,
De az utolsó dalt ne játszd még ma el
Álmodj tovább, elringat egy dallam,
Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan.
II.
Neked tetszik vagy nem, már mindegy teljesen,
Nem számít mit írok, szépen, kedvesen, szerelmesen,
Szomorúan szellemesen, egy szellem lesen, épp a semmit lesem,
Keresem azt, ami nincs, mi még számomra kincs,
De szorít egy érzés, a csuklómon zárt bilincs,
majd ha mozdul a kilincs, nyíl szúrja át a szívem
Színem hófehér, amikor érzem, hogy végem,
de még nem! Létem most fedezted fel,
mérgem ellen küzdesz égbe emelt kezekkel.
Nem ereszt el egy gondolat, mégis tovább lépek
Kiknek érek valamit, én csak azoknak élek.
Mindig értük zenélek és többé már nem félek!
Mint egy kislány, egy szebb világot remélek,
ahol megértek mindenkit, ahol mosolyog a szivárvány,
ahol még várja a hercegét minden egyes király lány.
Ref. (2x)
Kicsi angyal, újra szárnyakra kel,
De az utolsó dalt ne játszd még ma el
Álmodj tovább, elringat egy dallam,
Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan.
III.
Eltűnök halkan, talán észre sem veszed,
Tudom jól, már rég nem rajtam jár az eszed.
Azt teszed, amit érzel, most is mikor vérzel,
Ha bajban vagy már nem engem kérdezel.
Nem érdekel már mit teszel, hogy mi leszel, vagy mit hiszel
Elfojtom könnyeim akkor is, ha sírni kell.
Ha már nincs kivel a csillagokat nézni.
Ha azt, amit én, többé senki sem érzi és nem érti...
De miért pont így lenne vége?
Mi lenne az utolsó szó, ha a többi ki nem férne?
Érte megérte talán egy új életet kezdeni.
A fájó múltat az idő úgyis eltemeti.
Ő elengedi a kezem, de valaki utána nyúl,
Mégis szárnyalok tovább az álmaimon túl.
Csak egy dolog van, amit szeretnék megtudni:
Ha most elmegyek,eszedbe fogok-e még jutni?!
Refr. 2X
Kicsi angyal, újra szárnyakra kel,
De az utolsó dalt ne játszd még ma el
Álmodj tovább, elringat egy dallam,
Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
