|
|
|
Dettinek
Köszönöm hogy itt vagy még ha nem is kérem
Mert maradtak bennem még erősen érzések
És éjszaka félek, hogy fel kell ébredjek
Mert látom álmomban kit el nem érhetek
És nem kéne tévedjek, tétován lépkedek
Mert sokat ittam, és nem maradt értelem
De mégis fékezek, mert félek vétkezek
Itt van a két kezem, de nem kéred? el teszem
Még mindig nem tervezek, csak nézem hogy szétesel
Mert utána szaladtál kitől még kérdezed
Nem szeretsz? mond már el mit tettem érte!
És miért a másiknak nézel a szemébe?
Oly mélyen mint nékem, igen egyszer régen
És most elmúlt és vége? - igen ez a lényeg
Mert kiben megbízunk az tapos át rajtunk
Így gyűlnek a ráncok és nem marad arcunk
Mit büszkén mutassunk és másoknak hagyjuk
Hogy megsimogassák, de mára itt tartunk
Egy érintésért az életünk adjuk
És nem marad már kiért rímekbe leírjuk
Hogy szeretlek, mint kisgyermek az anyját
Mert ha felnőnek sajnos egyre többen leszarják
Refr.
Rebell a bánat gyermeke
De Detti egyszer csak felnevet
És rám néz, tudom minden rendben
Mert a barátok, együtt nevetnek
Sokszor nehéz elhinni, hogy lehet így élni
Hogy minden nap egymás szemébe kell nézni
De ki erős érzi, és nem kell félteni
És nálunk is ott vannak kik tudnak segíteni
De ha nem is maradna senki ki támasszon
Majd a vállamon elbőgöd minden bánatod
Tudom ki nem állhatod, ha őket láthatod
De a lány túl átlagos, a srác meg átbaszott
Így lett szépből a rossz, mint éjfélkor a koksz
Jöhet inkább a boksz,nekem szurkolni fogsz?
Vagy még mindig őt imádva, a sarokba bújsz?
És ha látod mással majd utána futsz?
Amit más adhat neki annál Te jobbat is tudsz
De ha nem hiszel nekem úgy mond mire jutsz?
Ha előtted nyalakszik, átérzem láttam
Már én is kitől ezt soha nem vártam
Így összetört lelkek egymásra találnak
De nem lépnek tovább mert nem egymásra vágynak
Talán ha túl sokat várnak, majd az orrukig látnak
Mert a legjobb párban, bár egész érdekes hárman...
Rebell a bánat gyermeke
De Detti egyszer csak felnevet
És rám néz, tudom minden rendben
Mert a barátok, együtt nevetnek
Így maradnék boldog, de hidd el nem tudok
Mert látom hogy fáj, veled miért ilyen undok
És én mért csalódok mindig ha rendes vagyok
Ha nedves vagy ott mért csak két csókot kapok?
Pedig mindent megadok most meg Dettivel sírok
Persze egy férfi nem teszi így hülyeséget írok
De tata sírod felett elöntenek kínok
Gyenge lennék azért mert akkor se szívok?
Mikor őszintén fáj, és nem tudom hova tovább
Mikor eljött egy lány, és miatta már
Újra éreztem, újra elhittem
És újra élhettem mindent mint régen
Újra szerettem, újra féltettem
Újra zuhantam, és újra elestem
Újra kérdeztem, Ő miért oly érdekes?
Mért oly fontos? És mért oly lényeges?
A boldogság mit kerestem
De féltem nem marad értelem...
Rebell a bánat gyermeke
De Detti egyszer csak felnevet
És rám néz, tudom minden rendben
Mert a barátok, együtt nevetnek
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
