|
|
|
1,Nézz körbe mit látsz?
Csak hülye érzlemekete miket láthatsz.
Téged vezetnek,de vigyáz,becsapnak,
Átvágnak,minden embert csak kihasználnak.
Busan a székbe ülök és az égre nézek és gondolkom.
Mi lesz velünk ezután?!Ezt kérdi mindenki,Fiam...
2,Érzelmeimet versbe folytom,gyontam már életemben,
Meg könyebültem és élem az életem,de már nem értem
Mit,Miért?!Kérdem én,de válasz nincs csak gondolkodom!
Dokim meglátott és megrémült,Szegény Doktrom.
REmény minden emberben van,ahogy bennem is,
Azt mondta,hogy imád itt kezdödött minden,nálam is!
3,Csalodtam,csalfán átvágtak,kihasználtak,
Ugy irtanak minket mint a fákat,Szegény fák!
Mindenki gyászol,én is feketébe vagyok,érzem
Temetjük a régi emlékeket,fáj a pici szívem
Szomorkodom és már eltünnék,de sajnos NEM!
Depis Emo-t mondanak rám,de igaz,magam keresem.
4,Egy jeges tó közepén állok és fázom,
A vésö a tiéd,viszont a kalapácsot én állom.
A vége happy End lett,mégis fáj.
Lassits már igy is fáj,kérlek álj!
Mond meddig kinzol engem,nem érzed?
Igy is már fáj...Nem érzed?(2x)
Reflén:Csak a könyem hull a mélybe,
De én elmegyek a menybe.
Magammal viszlek téged,
Keményebb lessz a szívemen a kéreg.
5,Vérzik a szívem,mert hiányzik,
Szeretem öt,de már havazik.
Hideg van?Vagy csak én érzem,
Hülye vagyok mert reménykedem,
Szúros szögbe tenyereltem.
6,Érezned kellene ha lenne szíved,
Látnod ha lenne két szép szemed!
A vésöt visszaadom,de a kalapács az enyém.
Enyém is lehetnél mint az édes cseresznyém.
Régi emlékek mik üldöznök,és követnek
De a boldogságok messziröl elkerültek.
7,Nem bánom,számomra parancs tovább nem élek!
Csak egy parancs-szót töled kérek,
Mondki mi szíved nyomja,tudod,
Kivánok nektek sok szerencsét,bármit elérhetsz!
Bár nem velem,de még boldog lehetsz!.
8,Harcosnak szüledtem,eza küldetésem,
Senki nincs már ki fogja a két kezem.
Egyszer mindenkinek vége lessz,félek!
De majd ha meglátlak a sírból felkelek,
Ujra tarhatom majd a kezed,de nem sokáig,
Mert mennem kell,de kivánom,hogy te élj sokáig-sokáig-sokáig!! (végsö vsz.)
Reflén:Csak a könyem hull a mélybe,
De én elmegyek a menybe.
Magammal viszlek téged,
Keményebb lessz a szívemen a kéreg.(4x)
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
