dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
NaftaZ: Így nevelt

NaftaZ - Így nevelt

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: NaftaZ
Album: Keressük!
Szövegírók: Botzi
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Reggae, HipHop,
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 2803 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Így nevelt

Verse (Botzi)
Ennek nevelt, ilyen vagyok, ez van
Kikkel cseperedtem fel egy brancsban
Ahhoz senkinek semmi köze nincsen
Én nem osztom meg minden kincsem
Mégis mindenki mindent tud rólam
Hogy mikor, hogyan és kihez szóltam
És mikor b*sztam el valamit rendesen
Na, hogyan kéne cselekednem helyesen?
Köszönöm a törődést, a féltést, egyetértést
Láttam pajzson rést, ezért teszem fel a kérdést
Miért kéne úgy élnem, mint akárki másnak
Engem így nevelt a világ, nekem sírt is így ásnak

Refrén (Enita)
Így nevelte a világ, körül fonta őt az ármány
Vadásztak rá néha, mégsem lett belőle zsákmány
''Álmodozó életművész'' - mondták Rá ezt páran
Mikor a jövő kulcsát beletörve találta a zárban

Ragga (Botzi)
Így nevelt a világ, mikor ott maradtam árván
Ebben a sztoriban sem én lettem a zsákmány
Nem akartam, nem akarom nem is leszek bálvány
Inkább csak egy figura, mint szobor, ami márvány

Verse (SoulArt)
Rám telepszik a beton, megfolyt a telep
A fáradt gőz bent ragadt, nem működik a szelep
Nekem csak ez jutott, nem fizet jól, de szerep
És nem rossz dolog tudni, hogy akad, aki szeret
Az egésznek egy szelete, a körképnek a kerete
A világ, mint most, ennél jobbá vajon még lehet e
Bízhatsz benne vakon te, de nem igaz a fele se
Pedig ám én teszek is érte, mert hát ugye miért ne?
A baj csak úgy jön magától, nem ajándékba hozzák
Nem az állatkert a túl nagy, csak alacsony a korlát
De vegyél whiskyt, kólát, a házi páleszt hozd át
És szétcsúszva jam-elgetünk néhány órát

Refrén...

Ragga Gábor
Nincsen ami elrettent a céltól,
Bár én sem vagyok edzett acélból,
De amíg barát van, pia, nő és steksz
Addig - azt mondom - valahogy majd csak lesz

Verse Enita
Bánkódni már túl késő
Ő az utca nevelte túlélő
A világ változott körülötte
Arcát folyton a nap sütötte
Járta az utcákat, tereket
Koptatta a járdaköveket
Egymagában élt a mában
De párjára lel majd egy új világban

Refrén...

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.


Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

 

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.


Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.


Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.


Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.


Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.


A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


Fotó: MOZ.GO