Előadó: | Olvasók a zŰrben |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Bati (Olvasók a zŰrben) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
(Bati)
ezt most honnan
és te hogykerültél ide
mondanám ha tudnám
és odasúgnám félve
hogy maradj
~ még maradj (stekháttér)
és ne menj el
elpusztít az érzés
és felnevel
felnevel mindent
mi porrá lett égve
a hamuból épít
egy csillagot az égre
és fényesen világít
el sem hiszem
hogy te vagy az
aki fogja két kezem
és löklek jó messzire
mert nem értem
hogy itt volt az ajtó
és én (eddig) nem léptem...
és én (eddig) nem léptem...
(Stek)
te és ő,
tedd fel magadban a kérdést,
hogy hová tűnt el
az az elfelejtett érzés
(Bati)
hová repült,
és miért más a szereplő,
csak kapkodod a levegőt,
hallod, ébresztő..
(Stek)
de most elindultam újra
egy hanyag mozdulattal,
mint a múlt ami lehullott
a régi vakolattal,
én is átvezettem őt
egy másik világba,
egy másik helyre
ahol már nem élhet hiába...
de mégis,
ő álmaimban ilyen!
lángok között fáznék
a karjaiban hiszen
láttam egy átkot,
amit te és én neveltünk
mégis elvitt tőlem mindent
ezt is vele együtt,
(Bati)
pedig megtettünk
talán mindent amit lehetett
és újra meg néztük
a sokszor látott képeket
ezt így nem lehet..
tudod rájöttem magamba
ezt így nem lehet
vele nem találok magamra!
mert túlszárnyal mindent
repülök a magasba
aztán két kicsi szóval
föld alatti lavina
képében jelenek
mindentől elbújva
felképelt emlékek
hagyjatok magamra!
tudtam hogy jösztök
de én a csodára vártam
belém döftetek,
pedig én vigyáztam...
pedig én vigyáztam...
..
(Stek)
te és ő,
tedd fel magadban a kérdést,
hogy hová tűnt el
az az elfelejtett érzés
(Bati)
hová repült,
és miért más a szereplő,
csak kapkodod a levegőt,
hallod, ébresztő..
(Stek)
pedig vigyáztam
ó de nagyon vigyáztam,
hogy a pokol kapujában
ne lássam milyet hibáztam!
elindultunk
két külön irányba,
és így már látom
hogy nem volt hiába,
hogy lássam az arcod
szemed kékjét,
bájos bőre pírjén
mosolyának ívét
édes csókja ízjét,
mint méh a finom mézét,
vigyázza félti, hogy
ne lássa a végét
....
mint a sértő lámpa fényét
neked úgy hiányzom én
mint holdfénynek a kék ég!
de ez nem zavar,
nem bosszant,
nem érdekel
de tényleg
nem számít
ha nem találsz
a végzetedben
végleg
de nem értem
hogy miért
nem sírsz úgy
mint mások
ha látnád amit én
a sírásra lenne más ok ...
(Bati)
sz betü mint szánalom
b betü mint bazdmeg!
v-vel belém is lett vésve
de ezt miért kellett?
miért hiszed azt
hogy én lettem alul
és miért utánam
fordulsz ki magadból
csak látok
nem érzek
de...el sem hiszem
hogy ezt az állatot..
.........én etettem..
(Stek)
te és ő,
tedd fel magadban a kérdést,
hogy hová tűnt el
az az elfelejtett érzés
hová repült,
és miért más a szereplő,
csak kapkodod a levegőt,
hallod, ébresztő..
(Bati)
te és ő….
tedd fel magadban a kérdést,
hogy hová tűnt el
az az elfelejtett érzés
hová repült,
és miért más a szereplő,
csak kapkodod a levegőt,
hallod, ébresztő..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.