|
|
|
| Előadó: | Olvasók a zŰrben |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bati (Olvasók a zŰrben) Stek |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Bati)
mint a hőn áhított
királyfi
úgy fogok én
bújkálni
úgyfogok menekülni
ne is próbáljatok keresni
nem létezem...
elnyelt a föld bugyra
kapaszkodtam egy ágon
de nem találtam társakra
sem itthon
sem a mesékben
én aludnék
már békésen
csak felriaszt a hangod
a cellám elől vétkesen
menekülök messze
álmaimban rohanok
lehorzsolom a lábam
mégis tovább vonszolom
magam ahogy illik
én nemfogok felejteni
még az alagút is fénylik
talán elkellene ugrani...
ja...
talán elkellene ugrani...
(Stek)
rád merednek
fájó könnyei az ásításnak,
látod annak nincsen értelme
hogy engedjünk a másításnak
máshol másra ásnak bűnöket
és ámulással
hisznek majd végzetnek
és hisznek majd a számításnak,
persze
másnak ámításból jelest kéne
kapni
mégis félve mondja
azt hogy ez egy
semmi!
szóval
szerintem....
érzésekből kéne tenni
azt amit mi elfelejtünk
nem emléknek kéne venni
és a véget eltemetni,
mint a drága gyönygyöző ser
kitisztítja jövőm,
akár a drog függőt kábítószer...
hé...
akár a drog függőt a kábítószer...
(Bati)
kábítok mert ez vagyok
nem játszok
és nem hagyok
közel jönni senkit,
ha kell akkor én padozok
vergődés helyett
én gondolkodni szoktam
ráció a fejben
és nem a tollatokban
kábult holnapokban
elkellene merenegni
részeg hajnalok után
józanul kéne ébredni
meg kérnék még vagy 2 kilót
csak hogy boldogabb legyek
ütnék minden embert
mert az ember félrevezet..
(Stek)
mégis jobb lett mint a tervezett
mert lábak nélkül táncolhat
így mozgása is rendezett egy
bonyolultabb változat ,
ha
lámpám fénye tartja távol
tőlem most az álmomat,
és félek, hogyha nem
tér vissza testem lesz az áldozat,
én
kimerülten,
zuhanok majd végül vissza
oda ahol párnám mára
nem csak nyálas könnyem issza
(Bati)
hanem féltőn szív magába
testileg és lelkileg
és egy másik napra virradóra
friss emberként felkelek
majd megkereslek
mégegyszer utoljára,
és szerelmet vallok
utoljára, hiába!
mert
ezerféle képpen
akartam, próbáltam
sokat mentem előre,
szerinted mégis hátráltam
végeztem....
nincsen hang, csak érzem
szétfeszíti testem
asszem nincsen már mit kérnem...
(Bati)
aludj csak ,majd mi álmodunk
suttogva ,mégis ordítunk
az álmoskönyvünk elringat
mi meg halkan elballagunk..
(Stek)
aludj csak ,majd mi álmodunk
suttogva ,mégis ordítunk
az álmoskönyvünk elringat
mi meg halkan elballagunk..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
