|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
(Tütü) Húzzon az utunkból a sok tetű
Az új Garage droghoz itt a tű
Nem egy új bagázs toppol
Hátra hagyjuk a kokszot, a zokszót, mint a tűz.
2x
Essemm:
Kisdrogos, KC, Tütü, haver szólj ha gond van
Libasorba jöhet a flotta, mindenki sorra robban
Azt hiszed szórakoztam mikor a szót - szóra raktam
Leszopnád magadat akkorát csattan
Haver újra szól a Kisdobosban a beng, jön a Tütü
Eljöttünk a maradékért, a fajtád lecsücsül
20-14, még mindig szikrázik a beat (Tütü Csé)
Kimaradt, mert nem hívtuk most el a Csabit
Über meg gáz báttya, ne mesélj már nekem
Te a kugli, én a teke, te a füst, én integetek
És amíg az ágyad veted, a nővéred kezelgetem
És jogos a kérdés, hogy még mit akarnak ezek velem?!
Bár nincsenek most heten, de fel van adva a lecke
Egyszer jött egy fecske, hogy csinálja a nyarat, de leszedve
Ez az élet rendje és a veszte
MB-BM Westend cici center.
Refrén:
(Tütü) Húzzon az utunkból a sok tetű
Az új Garage droghoz itt a tű
Nem egy új bagázs toppol
Hátra hagyjuk a kokszot, a zokszót, mint a tűz.
2x
Süti:
Megint szól az a kikúrt "Sound of da Police"
Közben jól hat ránk a metropolisz, mint a Propolisz
A gatyába' ász kár, haladunk az árral, mint egy raj kárász
Korlátlan, mint a Nascar
Mögöttünk a sötét múlt, a három nazgul
Felvette stílusban a cool-t maszkúl
A mankira megy a maszti máig, azt tudjuk
Nyáladzik a sok bul, mint egy Bullmasztiff (full úgy)
A mesénk minőségi Disney, nem szaros manga
Itt zsebre tesznek mint a kicsi kengurut Kanga
Ha megszólal a Tütü, húzz az útból te banga
Hangtalan bezsákolunk mint a labdát a Hanga
Elszívjuk a Camelod ha kamelod ha nem
A panelok tisztelnek mint Arthurt Camelot
Ferdülnek a kanalak, az EKG-d analóg a szlengtől
És a csilláron a mama lóg.
Refrén:
(Tütü) Húzzon az utunkból a sok tetű
Az új Garage droghoz itt a tű
Nem egy új bagázs toppol
Hátra hagyjuk a kokszot, a zokszót, mint a tűz.
2x
Ra:
Ha elkezdtél valamit, legyen benned vér
Hogy is legyél valaki, akinél a pénz
Annyit érsz ameddig ér a kéz
De látom a szemeden, hogy rossz fele néz
Tudom hogy félsz, de bátorít a face
Lépj be a valóságba hogyha még élsz
Itt a becsület véd, nem az ügyvéd
Nem menekül el az ügyfél
Félre te kutya, mielőtt elütünk
A brigádunk buta ha egyszer egybe gyűlünk
Ha bírod „idi szuda” de mi nem vegyülünk
„Pasol na khuj szuka”, nem érdekel az ürügy
MB, Kúl A Dzsihád, BM, 100.000 BPM
A Garage-ba kezdtem, a Garage-nak nem lesz vége
Már nem úgy mint régen, hanem durvább a szettem
Az agyam eleresztem, muszáj magam kiélnem.
Refrén:
(Tütü) Húzzon az utunkból a sok tetű
Az új Garage droghoz itt a tű
Nem egy új bagázs toppol
Hátra hagyjuk a kokszot, a zokszót, mint a tűz.
2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
