|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Essemm Boros Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Nem vagyok celeb, se sztár
Ez K.A.P., Hollywood még vár
Egy dologhoz értek még mindig
A raphez, és ezt irigylik
De, neked aki hallgat, písz
Te, aki felveszi a logómat, písz
Annak aki eldönti, hogy miben hisz
Písz, písz, písz, písz.
1. Verze:
Köszönöm neked aki támogat bárhogy
Napról napra látom, hogy bővül a tábor
Azoknak akik kitartanak mellettem
Emlékszem azokra is akik már elmentek
Reszkess MC, megfordult a kocka
Az asztal hatalmas, a lapot a Garage ossza
Egy osztag a népem, a nevemet védem
Hogy megálljak és lepihenjek mostanában kétlem
Csakis akkor ha a földet szórják majd
Ha szégyellnem kéne valamit akkor szólj rám majd
Oda tartok ahonnan jövök és jól jártam
Dobom a píszt nektek korlátlan.
Refrén:
Nem vagyok celeb, se sztár
Ez K.A.P., Hollywood még vár
Egy dologhoz értek még mindig
A raphez, és ezt irigylik
De, neked aki hallgat, písz
Te, aki felveszi a logómat, písz
Annak aki eldönti, hogy miben hisz
Písz, písz, písz, písz.
2. Verze:
Köszönöm az Istennek és neked aki hallgat
A közönségemnek aki a színpadon nem altat
A csóróknak akik értem élnek és halnak
A véretek vagyok akár srác akár csaj vagy
Megtettem nem egy dolgot amit ti
Hé ellenségek, én meg mentem amíg ti
Csak ültetek a seggeteken
Míg önerőből lettek klipjeim és egy lemezem
Ez az amit irigyel egy réteg, hogy betaláltak a fények
És most tényleg elnézést kéne kérnem?
Na ne vicceljetek velem
Csak azokkal vagyok akiknek köszönhetem a nevem.
Refrén:
Nem vagyok celeb, se sztár
Ez K.A.P., Hollywood még vár
Egy dologhoz értek még mindig
A raphez, és ezt irigylik
De, neked aki hallgat, písz
Te, aki felveszi a logómat, písz
Annak aki eldönti, hogy miben hisz
Písz, písz, písz, písz.
3. Verze:
Több ezer ember, több száz város
Több ezer szlengem tört át már most
Csak azért mert magamat adtam
Alattam az út még ugyanaz amin haladtam
Hiába a beef, ha több még a respect
Ha lesztek még jövök és adom nektek a rappet
Ilyen ez az Északi zóna
A semmiből jövök, K.A.P. Arizona
Szóval, jöttem köszönni nektek a beaten
Nincs ami gától, el van tévedve ki hitte
A műfaj, a tömegem, a csapatom, a kiadóm
Ez az ami felé a tiszteletem kiadom.
Refrén:
Nem vagyok celeb, se sztár
Ez K.A.P., Hollywood még vár
Egy dologhoz értek még mindig
A raphez, és ezt irigylik
De, neked aki hallgat, písz
Te, aki felveszi a logómat, písz
Annak aki eldönti, hogy miben hisz
Písz, písz, písz, písz.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
