|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | 112 |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 4:25 |
| Szövegírók: |
Essemm |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Garage Productions |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Csumi minden testvérünknek innen a szájba ke… (HÁHÁHÁHÁ)
Essemm:
CSUMI!
Reggel van, betöri az ablakomat a nap
Indulok megkeresni Sasit a rapszövegek alatt
Gyere már testvér (jól van, csak összeszedem magam)
Kiesek a lépcsőházból spanom ja ez nem az
És csak gurul a BW kidobom a békét, a CD-t, Lazy gyújtja a Z-t mint a kémény
Lefütyülöm a gádzsit soha nem mondunk ácsit
Megjöttek az öregek mocsok hesszeld a két bácsi t
Ha délutánon van a sor meglátogatom LG-t
Hallom jön a Bömös a Bognáréknál megy a szerviz
Ha Süti megír egy rappet hidd el nekem hogy elvisz
Minden utca zenész spanom egy fekete Elvis
Csumi Kossuth utca ketten Bütyivel a tónál
Aki minket hallgat a környéken az csak jól jár
Viszem a logót nincsen erősebb a magyar boltban
A nevem Essemm és ugyanaz vagyok aki voltam
Lazy
Gurul a verda a spanoknak kinyitott a boltja
A Kapusi a plázánál a csajokat oltja
A Bömi tekeri a hetest ribancot hajszol
Písz Németországba innen a nyugati partról
Tekerem a Kossuthon át várnak a telepen
Az éjszakában testvérek tudják mi a szerepem
Neked a zene csak zene nekem meg szerelem
Hogy honnan jött az első track én soha el nem feledem
Ketoval kezdtünk akkor tudtuk megy az égbe
19-87 Sharkgame Lazy Béke
DSF, Garage mindenki dob rá egy forzát
Essemm 112 tombol már az ország
Üvölt a csumi betesszük a … szádba
8500 Nyugat-Magyarország Pápa
A stílust nem lehet ellopni én szóltam
A nevem Lazy és ugyanaz vagyok aki voltam
Lazy
Gyere testvér hagyjuk most az érdekeket
Hozd a kamut szar Mck én meg az életemet
Na mi a pálya? tudod a csapatom nem veszt
112 Essemm Lazy ez a best
Alattunk pörög a BW megy a kapuvári west coast
Nem hallgatsz Lazy és testvérem megszoksz
Tudom imádják a rajok is mert hite van benne
A rapphez nincsen közötök de vicces is lenne
Leszakad az arc dobom a csumit
Egy kertvárosi gyerek tesz a szátokba most cumit
Elindul a show, tinik üvöltik Essemm
A csajodnak kiesik a szeme de csak lEssemm
Indul a tánc add a kezed bébi ez az alkum
Üvölt az első számú hip-hop lemez ez az album
Mert mi nem bírjuk el viselni ha túl sok a szótlan
A nevem Lazy és ugyanaz vagyok aki voltam
Essemm
Itt van a lemez és azért viszem a placcra
Hogy a divat Mck már húzzanak a faszba
Nem felejtem el azokat akik mellettem vannak
Ha kevés is az idő tudom mellettem maradnak
Legyen az Gyöngyös, Sopron, Tatabánya vagy Pápa
Tudom honnan jövök és hogy mindig nézzek hátra
Nekik dobom a jelet és ha jön a brigád szóltam
A nevem Essemm és ugyanaz vagyok aki voltam
Béke minden hallgatómnak! Ja az nem az..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
