|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | 112 |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 3:53 |
| Szövegírók: |
Essemm Gaben Mettyú |
|
Smith Triek |
|
| Kiadó: | Garage Productions |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Meklód:
Az ablakból Szigonyba még benézem a tagokat
kattan a zár, a nyakamba potyog a vakolat
csattan a liftajtó, a kapu feltörve
október folyik az arcokon, nézek a felhőkre
az élet nem fair-play, betartasz, nem tart fenn
szakad az er-kély, ne hidd, hogy nem vagy lenn
marad a fer-tő, rohanó felnőttek
nagy tervel kiskölykök ahogy lassan megtörnek
nagy tervek kettőnek, mégse lesz Te meg Ő
szorítja torkodat, úgy érzed nem kapsz levegőt
szalad a hited ha az idő nehezedik rád
beleszakad a szíved, lelkedbe harap a hideg
ki kinek, nem számít, ha zenélünk összemosódnak a színek
összeforrnak a sebek, tedd be Beerseet meg Essemmet
az segít, mert olyat rakunk azt be nem hozza más
BSW & Garage
Refrén (2x)
Lassan minden más lesz testvér
Nem látlak az úton amin mentél
Egy október volt mikor elmentél
Talán vissza sem nézel, csak ha jön egy tél
Essemm:
Tolom a bringát, a boltos engedi a rolót
a fülesbe szól a Rollin, az öreg meg húzza a vonót
kiskoromban tükör/színpad, mondtam késni fog a gépem
Én csak kifújom a füstöt, béke, Nagyfater az égben
jobbra boldog emberek, balra meg éppen sírnak
egy babakocsis nő mögött egy férfi arccal a sírnak
utcasarkon spanok nézik az eget, egy cigit szívnak
én neked zenélek fanom, meg azoknak akik bírnak
az idő elszállt, jobb már úgysem lehet ennél
gyerekkorunk volt a legjobb később úgyis beismernénk
Te megismertél, és ez az ami számít
mert tudsz rólam mindent, és nem azt mit egy idegen állít
hazavágtam bárkit, a studióba éltem este
mondtam egy kiadó kell aztán majd rápörögnek egyszer
lapáttal szórjuk a földet a régi flessre
1988, 1/12, Essemm
Refrén (2x)
Lassan minden más lesz testvér
Nem látlak az úton amin mentél
Egy október volt mikor elmentél
Talán vissza sem nézel, csak ha jön egy tél
Gaben:
A verdát pöccintem be, közbe törlöm a párát le
a ködbe siklok az úton de nézem a csajt mert a járdán megy
papák a pultba benn, a Csepelek reggel a kocsma előtt
ledöntenek egy kávét csak úgy ébresztőnek a vodka előtt
már sokan melóba, kis suttyók várnak a buszmegbe
ébrednek a sulisok, mennek, indul a tyúk szemle
vének a kerekes szatyikat húzzák már a zebrán át
húzzák az idegeket, de ki ne gyere, mi van nem láttál mama?!
október ma van, de van, hogy minden hónap ilyen ramaty
te döntesz, bele ragadsz vagy állod a sarat
az élet szarat, de te vagy a fasz ha hagyod
a Matyival ketten, Tomival hárman semmiből lettünk a nagyok
nem kellet senki háta, senki házi mc-kkel nem feateltünk
nem hiába mondják ránk, hogy mi mondjuk mindig a valódit
ez Garage meg Beerseewalk, aki ránk tesz sose csalódik!
Refrén:
Lassan minden más lesz testvér
nem látlak az úton amin mentél
egy október volt mikor elmentél
talán vissza sem nézel, csak ha jön egy tél
2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
