|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem mondom, hogy várj még rám
Nincs veszélyesebb ennél a játéknál
Tudom, jön akadály száz, még száz
Ami visszaránt, mert az árnyék vár
És csak nézem, minden városrészen
Úgy érzem lassan nincs visszaút
Az útról letértem, nem vagyok már ébren
De egy pillanat mindig visszahúz
Túl fényes az égen, az amire néztem
Mégis a sötétségbe vissza fújt
Ilyen ez az élet, hogyha hátra lépek
Én lezuhannék, de te visszanyúlsz
Nem megyek be kétszer ugyanazon az ajtón
Hazudjál szépeket, mondd azt, hogy minden frankó
Tudom az ember gyarló, eltakarom az arcom
Mindenki más hagyjon, csak hagyom, hogy hasson
Győzelemnek élik meg, hogy letértem az útról
De sosem akartam az lenni aki voltam múltkor
Mit gondol az utókor, egy megállóban állok
Szertefoszlott álmok maradványaivá válok
Szerepelnek a bábok, nem szerepem amit vártok
Nem szeretem ha vársz rám, sokszor eltűnök ha láttok
Az elmém egy zálog, de egyszer mindent kiváltok
Hogyha zuhanok a nevedet kiáltom
Ez vagyok én
Nem mondom, hogy várj még rám
Nincs veszélyesebb ennél a játéknál
Tudom, jön akadály száz, még száz
Ami visszaránt, mert az árnyék vár
És csak nézem, minden városrészen
Úgy érzem lassan nincs visszaút
Az útról letértem, nem vagyok már ébren
De egy pillanat mindig visszahúz
Túl fényes az égen, az amire néztem
Mégis a sötétségbe vissza fújt
Ilyen ez az élet, hogyha hátra lépek
Én lezuhannék, de te visszanyúlsz
Egyet előre lépünk, majd kettőt hátra
Még mindig megpróbálunk jobb emberek lenni, hátha
Hisszük, hogy tudunk úszni, pedig felvenne a bárka
Meggyújtjuk a zöldet, de nem vergődünk zöld ágra
Fentről zuhanok, mert ébren vagyok veled a gépen
Még nem alszom, mert éppen, azt képzeltem, hogy éltem
A sötét eget nézem, de túl sokat láttam
Még egyszer megteszem, amit ezerszer megbántam
Tudom, nem minden nap süt be az ablakon a fény
Hogyan tudnék változni, hogyha ez vagyok én
Kapaszkodnék, de nagyon hamar beszakad a jég
Egyszer útnak indított, most visszafogad a mély
Ez vagyok én
Nem mondom, hogy várj még rám
Nincs veszélyesebb ennél a játéknál
Tudom, jön akadály száz, még száz
Ami visszaránt, mert az árnyék vár
És csak nézem, minden városrészen
Úgy érzem lassan nincs visszaút
Az útról letértem, nem vagyok már ébren
De egy pillanat mindig visszahúz
Túl fényes az égen, az amire néztem
Mégis a sötétségbe vissza fújt
Ilyen ez az élet, hogyha hátra lépek
Én lezuhannék, de te visszanyúlsz
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
