|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csakis magam miatt tettem amit megtettem
Megdolgoztam mindenért és én nem elvettem
Magamtól megyek el innen ha el kell mennem
És nem azért mert nem akarnak látni egy-ketten
Ordít utánam az ördög mert sohasem tudott megfogni
Nem vagyok elégedett a szart körülöttem nem vagyok képes megszokni
Nem kellett soha hogy sajnálj nem kellett soha hogy istennek nézz
A brigádom alszik én megyek ha kell a kezem ökölbe van és kész
Mert hiéna a nevem a klántól távol látom a háborúk folynak
Hallom a hátam mögött csámcsognak de ha megfordulok csak duruzsolnak
Etetem a sajátomat hidd el én nem fogok más sebekbe meg halni
Ennyim van a becsületem amit én senkiért sem fogok megcsalni
Nem leszek soha senki rabszolgája egyedül ugatom a holdat
A holnap bármit hozhat a tegnapnál úgysem lesz rosszabb
Nem nyel el a föld amíg két lábon állok és nyitva a szemem
De egy dolgot nem felejtettem azt hogy létezik olyan szó hogy kegyelem
Nem ragadok a sárba megszoktam hogy lépni nehéz a lejtőn amin lőnek
Hogy megyek mindenért ami az enyém ez vagyok én amíg meg nem ölnek
De a végén nem mondja senki hogy nem tettem meg semmit mint a többi
Szemben az árral szemben azokkal akik eddig meg akartak törni
Csakis magam miatt tettem amit megtettem
Megdolgoztam mindenért és én nem elvettem
Magamtól megyek el innen ha el kell mennem
És nem azért mert nem akarnak látni egy-ketten
x2
Kilövöm az összeset django
Senki kutyája újból frankó
Pontot tettem a tettekre
De nézd meg azok még rettegnek
Vártam hogy éjszaka leptek meg
Felhúztam a csúzlimat gyertek-tek
Az életem két válra fektetett már
De feláltam onnan és nézd meg a többi meg mondd mire vár
Te meg mondd ami fáj mit kiabál
Ragsztót tesznek a szádra edd amit kaptál a tálba fasz
Hiába züllesz lefele a végén majd egyedül sírhatsz
Gyere indul a harc
Tedd fel a kezedet mondd mit akarsz
Én egyedül csináltam meg magamat te kutya én nem lettem fars
Én egyedül csináltam meg magamat te kutya én nem lettem fars
Mögöttem nincsen sziréna itt az oroszlán a hiéna
Vigyázz ha indulunk érted ketten te leszel a préda még ma
Az utcák hidegek amin járok
Prostituálttá lett sztárok
Én már senkire nem várok
Egyedül jövök szarok rátok
Látom a szemedet az elején ki lesz a féreg ki lesz az egyenes
Régen buktál a teszten nálam te kigyó ne nevess
Csakis magam miatt tettem amit megtettem
Megdolgoztam mindenért és én nem elvettem
Magamtól megyek el innen ha el kell mennem
És nem azért mert nem akarnak látni egy-ketten
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
