dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Essemm: Akik nevetnek és sírnak

Essemm - Akik nevetnek és sírnak

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: Essemm
Album: Keressük!
Szövegírók: Boros Tamás
Zeneszerzők: Essemm
Kiadó: Keressük!
Stílus: Rap
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 2, összesen 9599 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Akik nevetnek és sírnak

Intro:

Mondd miért nyeli a beton a hangomat el
Pedig itt van egy ember, ki menetel
Ahol a lábam alatt halott virágok nyílnak
Mi vagyunk akik nevetnek és sírnak
A szemem az égre néz, de nem látom
Az arcotokat, akik fent megvártok
Üzenem lentről, hogy még bírom, de
Kevesen hallanak, ezért írom le.

1. Verze:

1988
Ahonnan jövök, nem csak jó, sok szar volt
Az élet a pályán néha jól passzolt
Volt, hogy jó szar dzsót, de egy jó span szólt
Hogy ne érdekeljen, hogy mi volt, csak hogy mi lesz
Hogy tegyem amit akarok mert jó parti lesz
Mégis 20 évig azt kérdezték rólam - ki ez
Mikor a szövegeimre rávágták, hogy mi ez
A szemétdomb tetején megvártuk a napot
De visszadobtuk amit az Isten adott
Nem a hitem, csak a föld ami alattam megingott
Láttam a mennyet, a poklot, meg a hintót
Ahol elárulunk és becsülünk
Követünk, de szembeszegülünk
Ahol zuhanunk és repülünk
Üdvözlünk és temetünk, sírunk és nevetünk.

Refrén:

Mondd miért nyeli a beton a hangomat el
Pedig itt van egy ember, ki menetel
Ahol a lábam alatt halott virágok nyílnak
Mi vagyunk akik nevetnek és sírnak
A szemem az égre néz, de nem látom
Az arcotokat, akik fent megvártok
Üzenem lentről, hogy még bírom, de
Kevesen hallanak, ezért írom le.

2. Verze:

Fegyverek és rózsák
Egy boxzsák a tested, ha elfáradsz meg porzsák
Az élet titka az, hogy nincsen titka
Szabadnak születsz és irány a kalitka
Ha lenne, vidd tovább a hírnevemet
Bár nem csinálok felhajtást azért, hogy hírbe legyek
Csak a házat ismerem honnan jövök és hova tartok
Sajnos mindig ez leszek, nem az akit akartok
Akármerre lépek egy példa késztet
Akit utálnak, azt szeretnek is, ugye érted
Vadnak születtem, de nem mindig a préda éltet
Felejts el, nem lehetek a példaképed
A szivárvány a tied, nekem elég ha a Nap nyugszik
Világbéke tankokkal, a szavam pusztít
Essemm - 112, ha merülünk
Ahol sírunk és nevetünk.

Refrén:

Mondd miért nyeli a beton a hangomat el
Pedig itt van egy ember, ki menetel
Ahol a lábam alatt halott virágok nyílnak
Mi vagyunk akik nevetnek és sírnak
A szemem az égre néz, de nem látom
Az arcotokat, akik fent megvártok
Üzenem lentről, hogy még bírom, de
Kevesen hallanak, ezért írom le.
(2x)

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.


Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

 

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.


Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.


Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.


Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.


Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.


A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


Fotó: MOZ.GO