|
|
|
[Afitta]
Ez Magyarország ember, engem ideláncoltak
Kibaszott nagy tiszteletem Illegal Voice-nak
A bilincsek súlya most is nyomot rak a kezemre
De még akkor is emlékszem mi volt itt a kezdetbe
Viszlát! Meg kalap, kabát
Több az ellenségem mint a megmaradt barát
Engem a Hip Hop cipel magával kabalaként
Mint a rózsa úgy bimbózik, de még kaphatna fényt
Az élet egyeseknél olyan, mint egy álomcsapda
Rám az öcsém vigyáz, ha elaludnék állon csapna
Mondjuk el kell mondjam, nekem is volt pár álmom
Hogy amit eddig nem láttam, azt most már átlátom
Megvagyok veszve, a torkodon a harapásnyom
Leborít térdre, mint az oltárnál az alabástrom
Nézzetek körül, azt lássatok már tisztábban
Semmi sem színes, csak úgy látszik a prizmában
Én a szobámból írok, nem fa alatt az árnyékba
És nem szégyellek trükközni a faragatlan játékba
Áthágok a szabályokon, úgy mint más a Vereckén
Az üres festményeteknek arany szolgál keretként
Én szépet festenék, csak nincs színem a palettán
A zene úgy karcol, mint tűsarkú a parkettán
Egykor földszakasz, az ma már feltört betonút
Végre szanaszét vágod, de manapság betompult
A mércét felteszem azt mérlegen a valóság
Utálom azt gyerekek, ha méreget lakosság
Iksz Déé attól üt nagyot, hogy nem enyhén szeleburdi
Meg, hogy ezentúl fül helyett, majd szemet szúr ki
Mitől parázzak? Csak flesselek a rémálmon
Meg vigyorgok mint a kisgyerek a légváron
[Szab]
Ez falu ember, de abból is a legcsóróbb
Az az életforma, hogy az megy ami legolcsóbb
Ami nem sablonos, jónak már csak azt tartom
Megoldottuk ezt is, lehet kicsit absztrakton
Azért pofázok, mert nem tudom, hogy ki Toldi
Bocs, de én veletek nem akarok kitolni
Azt szeretem, ha egy-két zene holtig ver
Felrepít, úgy baktatok a Holdig el
Azt mondom Iksz Déé, azt lesd be amin vacogok
Én vinném a legjobbat, de elfedik a kacatok
Az Osztag ha kell mindent megtesz a csapatért
Mert páran összeálltunk, azt véres a csatatér
Csóró gyerek vagyok, de az életemben folt lenne
Ha hátradőlnék, azt döglenék a fotelbe'
A harcban én nyerek, mert Szab élő képregény
Iksz Déé két gyerek, nem szakértő vélemény
Ha közeledsz a célhoz, akkor húzzon a start vissza
Hős szerepet nem kapsz, te leszel a statiszta
Ha biztos a célpont, akkor dobd el a tőrt
Ha én rendezem tiszteld az operatőrt
Mit vártál hisz Iksz Déé nem hempereg a nyálban
Annyira szeretünk, mint permetet a lárva
Ha bebaszunk felbassza a termedet a lárma
Az ósdi cuccod haver, elnyelte a láva
Elhasznált vagy, ez meglátszik a paklidon
Ha nem bírod a forrót, ott van kint a pavilon
Iksz Déé sereget állít arra mérget vehetsz
Kinevet a végén , de te mért nem nevetsz?
[Afitta]
Iksz Déé attól üt nagyot, hogy nem enyhén szeleburdi
Meg, hogy ezentúl fül helyett, majd szemet szúr ki
Mitől parázzak? Csak flesselek a rémálmon
Meg vigyorgok mint a kisgyerek a légváron
[Szab]
Ez falu ember, de abból is a legcsóróbb
Az az életforma, hogy az megy ami legolcsóbb
Ami nem sablonos, jónak már csak azt tartom
Megoldottuk ezt is, lehet kicsit absztrakton
[Afitta]
Iksz Déé attól üt nagyot, hogy nem enyhén szeleburdi
Meg, hogy ezentúl fül helyett, majd szemet szúr ki
Mitől parázzak? Csak flesselek a rémálmon
Meg vigyorgok mint a kisgyerek a légváron
[Szab]
Ez falu ember, de abból is a legcsóróbb
Az az életforma, hogy az megy ami legolcsóbb
Ami nem sablonos, jónak már csak azt tartom
Megoldottuk ezt is, lehet kicsit absztrakton
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
