|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. verze:
Mindenkinek mást ad az a vaker ami kijön,
Hülye gyerekeknek hada meg azt hiszi,hogy majd kitör,
Megy a fotó jön a pacsi fless a hyphom,
Ma este is kétszer köpöm tele majd a mikom,
Jön a fotó,megy a pacsi ez az élet,
Majd kitolom a selfiem, mert a pacekomból élek,
Viccelsz minek ez a cécó aki nyerő,
Aki nyerő, az a menő nem egy gagyi kereskedő
Fertő, amiben én nem veszek részt régen,
Mire idekerülnétek úgyis elcsúsztok a jégen,
Nem akarok senkinek a sikerére menni,
Ti akartok rajtam keresztül celebek lenni,
Egy szöveget mutass, ami nem fedi a valót,
Megbukott az régen, aki lenyelte a karót,
Tudom nehéz ez az élet, nem muszáj a rap na,
Nem én szálltam, szállok el a portól mint egy Cessna,
Refrén:
Amíg fel akartok jönni rajtam, ki akartok törni, addig felmegyek a színpadra és feldobom a píszt, jön a taps... jön a taps... jön a taps... jön a taps...
Amíg össze vissza mondod mindenkinek a kamu híreket és elhiszed, amit mondasz addig csakis nekem jön a taps... jön a taps... jön a taps... jön a taps...
2. verze
Megmondtam, hogy tartom magam az elvekhez, amíg nem,
fizettek nem megyek nyilatkozni köpedék szarba,
Megmondtam, hogy nem érdekel se a bulvár se a TV csak az érdekel, hogy a nevem a tiszta,
Az, hogy ki mit beszél ismered az embereket mindenki a pénz rabja lett eszeveszett banda,
Utánam fordulnak meg az emberek az utcán, RTM a rendszám, úgyhogy részemről a fukk ya,
Marad mindig gyökér, akinek kijár a kötél, de ez így marad ezt választottam csak a rajba,
Amíg azt se tudják ki, vagy mi lesz belőled te csíra addig az én nevemet mondják, hogy Busta,
Nem kértem meg senkit, hogy hallgassa a lemezem ez az én életem,
Mindig erről szól a szakma,
Nem érdekel az se már, hogy ki,mit beszél rólam, mert a fele felének a fele sem igaz na,
Refrén.
3. verze:
Nem számítok arra, és akkor nem ér a meglepetés, hogy valaki segítene maradok a szarba,
Így legalább tudom, hogy az egész tábor velem és csak a zeném lesz, az ami majd belenyom a lattba,
Mögöttem egy 20-as amit nem vehetsz el tőlem és ha nagyon idegesít akkor beledőlsz egy kardba,
Fel se fogod, mennyi gyerek van mögöttem a telepen az utcákon nem a pisztolyom lett a hitelem,
Nevelem a gyerekeket mást nem hallok onnan, hogy a szövegem az durva de miről szól a rap na,
Ilyen ez az élet, mindenhol a mocsok aki lágyabbat akar az menjen el a könyvtárba még ma,
100 felett a dalom amit nem mutogat senki, mert ha kiderül,hogy frankó akkor agyon fogtok égni,
Mindenkinek szíve joga bármit tenni ellenem de a rap marad mindig
az igazi fegyver hogyha...
Refrén.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
