|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Mr.Busta
A rap mindig őszinte, tőlem a tollamból
Az irigység hatalmas, falakat meg lerombol
Túl nagy a falat, belénk kellett ütközni
Ezt a falat, te nem nem tudod már át törni
Minden éles, építi a várát
Minden tökös, meg hegyezi a dárdát
Nektek kicsikből, nagy emberek sokan
Ahogy én is, csak egy vagyok a sorban
Nyugodt a flow, meg hoztam a rappet
A Mr.Busta névből, igazi trend lett
Fájtak dolgok, de fel álltam mindig
Mert a szívem, a temetőbe indít
Ki adtam lelkem rabszolga lettem
Zálogba tedd amit a csajodnak vettem
Mondok még storyt, csak el ment a kedvem
Az a helyzet mindig élesbe kentem
Refr:.Rico (2x)
Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen
Csak az életemet hozom hogyan rappeljek
Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen
És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Mr.Busta
Változik minden de maradtam egy csibész
Neked ombre mert mindenki csak színész
Mindenki szenved csak valaki már nem fél
Még mindig rappelek de elmúlt már éjfél
Húz az ágyam de azért vittem többre
A legdurvább energiám emeltem köbre
Mindig azt mondom nyugodtan köpd le
Úgy se mész már be, ebbe a körbe
Ha ki szálltok meghaltok sikerek nélkül
Inkább ne szállj be tényleg mert semmi se szépül
Ghetto! Ez falakra épül
A tetején meg mindenkis kezdő elszédül
Lehet hozni még újra a stylot
Lopni tőlem játszani a kígyót
Ez a világ csak előre mondtam
Ne te légy a bélyegzett birka a sorban
Refr:.Rico (2x)
Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen
Csak az életemet hozom hogyan rappeljek
Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen
És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Rico
A legőszintébb dalban én a legőszintébb vagyok
Akármit le írhatok hogyha benned nyomot hagyok
Nem félek meghalni mert fent várnak rám a nagyok
Ott én is csillag leszek ami fent az égen ragyog
Mond miért érdekeljen az, hogy rólam ki mit makog
Ha nyitott szemmel megyek de ők egytől egyig vakok
A stílusom az enyém, bárhol bármire is rakok
Kik érzik ahogy vérzek tőlük tiszteletet kapok
A tragédiám örök, ok nélkül nem harapok
A túl sok könnycsepp miatt dühből telnek meg a napok
Mert olyan világ ez ahol nem ölelnek a karok
Ahol megyek ahogy eddig mentem árván meg gyalog
A szeretetet szórom ha ki nyílik minden marok
És hiszem ha nem leszek benned élnek majd a dalok
Ha érzed amit adok, a mellkasodba rakok
Meghalni jöttem ide úgy hogyha kell meg is halok
Refr:.Rico (2x)
Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen
Csak az életemet hozom hogyan rappeljek
Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen
És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
