|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mr. Busta Kordik Zsolt |
|
Mr. Busta |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Láttam sok rosszat, elmúltak a szép évek
Amikor a szavaim még gond nélkül célt értek
Ez egy igaz rap, nem egy kamu mondóka,
Ahogy a rímekbe itt, ott úgy botlassz a pondrókba
Minden kérdés már felesleges lett
Mert a szavak mit sem érnek hogyha nem követi tett
A fejem felemelem, mert én vagyok az első
Aki megmondta az ország egy pocsolya és fertő
Az irigység irányít, a pénzzel csak játszunk
Meg télen a viskókban össze bújva fázunk.
Ez jutott a véremnek, de enyém már a hiba
Élni kell az életet én nem leszek már vita
Elsüllyedt a hajó de még időben elindultam
Mindent amit kellett, a papírra leírtam.
Büszke vagyok rátok, de nem kell már a kezed,
Mert ha megszorítod tudom hogy csak érdekből teszed.
REFRÉN:
Elmegyek én innen, többet nem nézek vissza,
nem érdekel már a múltam, mosom kezem, nekem így tiszta.
Nincs már dolgom senkivel, mert mindenki ellenem,
az Égből büntessenek meg, hogy ha a kezemet felteszem.
Senki nem áll itt, mert nem törődöm szavakkal
Mert irigy kutyákat neveltem ki magam mellé vagonnal.
Gondba lesztek mer' amíg tudok megyek,
mert a befejezést várod, de ez még csak a kezdet.
Szarok az egészre, nem ártottam nektek,
Megbocsát az Isten mert én hülyére veszlek.
Kamura szerettek, nem kell bizonyítani,
mert ha nagy tüzet akartok, énis tudok szítani.
Örök harcok, minek hittem benned ?
Mikor engem okolsz azért, mert eladtad a lelked.
Csak az érdeket látom már meg
mert egy igaz dalt megírni az már ritkaság lett.
Van még gondom, lesz is de kevesebb
mert a háborúk helyett bennem él még a szeretet.
Büszke vagyok rátok, mert velem vagytok mindig,
Busta nóta indít, dúdolom a Real Trill-t.
REFRÉN:
Elmegyek én innen, többet nem nézek vissza,
nem érdekel már a múltam, mosom kezem, nekem így tiszta.
Nincs már dolgom senkivel, mert mindenki ellenem,
az Égből büntessenek meg, hogy ha a kezemet felteszem.
Én már döntöttem, úgy nekem a legjobb,
hogy ha azt csinálom amit nem úgy neveznek, hogy hip-hop.
Ez itt túlélés, meg arra játszás;
itt marad minden egyenes, nincs kúszás-mászás.
Semmi közöm ahhoz, hogy belém álltok,
hiszen mindannyian tudjuk, hogy mire vártok.
Elég savat kaptam mégis, itt vagyok,
minden rosszat kaptam mégis, harcolok.
Bántva lett a vérem és soha nem felejtek,
a szavaim Szent Írások, úgy főzd a terved!
Elmegyek én egyszer és vissza jövök később,
az életem egy mozi, ami szögezi a nézőt.
Nem hazudtam soha, mer' nem kenyér a kamu,
mert mindenki a real-t adja, de a fele élet tabu.
Nem voltam én olyan, aki másban élni tud,
ezért akár meddig megyek, mindegyik nyomomba fut.
REFRÉN:
Elmegyek én innen, többet nem nézek vissza,
nem érdekel már a múltam, mosom kezem, nekem így tiszta.
Nincs már dolgom senkivel, mert mindenki ellenem,
az Égből büntessenek meg, hogy ha a kezemet felteszem.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
