|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kordik Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Vannak problémák, de vannak real vénák
Ahol a becsületet, még csecsemőként ápolják
Úgy hívják Miszter, úgy hívják Real Trill
Utca gyerek vagyok, maradok, minden gagyit szétbaszok
Többször meghaltam, ez csak egy külső
Várom hogy tisztuljon előttem a lépcső
Látom a fényeket, nincs már becsület
Látom a gyarlókat, ahogy ledobják a terhüket
Én meg csak küzdök, hajt a Kordik vére még
Pedig itt hordákban áll a kurva ellenség
Gyűlnek a cápák, mert folyik a vérem
Hagyjatok meghalni, mint Jézust a kereszten
Mikor majd azt hiszed, hogy tényleg elmentem
Csak a testem hal meg, itt leszek a zenémmel
Senki nem bír velem, majd a kurva golyó
Akkor majd én leszek a könyvekben az útmutató
Ref 2x.
Addig megyek én, amíg folyik a vér
Minden férfit majd utólér
Aki igazat szólt, nincs menedék
Kezeket a tarkóra, fedezék!
Kinek mi jutott, kinek ki jutott
Jóbol is rosszból is mégis felállhatott nem engedték még hogy letegyem a mike-om
Minden kurva utcán saját nevem látom
Sajnálom néha, hogy ilyen lettem,
Büszke vagyok anyukám, hogy a fiad lehettem.
Minden jót, amit csak tőled megkaptam
Én a jó embereknek mindazt átadtam
Megannyi fájdalom, megannyi dicsőség
Mert az igazságot helyettünk eldöntötték
Nem lehet való az, aki igazából az a hús vér embereknek szava mindig földbe basz.
Ahonnan én jövök, ott bújik meg a szép
Ne csak a halált lásd, jön még az ellenség
Meríts belőle, hitet ad a létednek
Mit ér a pénz, ha nincs akivel élvezzed?
Ref 2x.
Addig megyek én, amíg folyik a vér
Minden férfit majd utólér
Aki igazat szólt, nincs menedék
Kezeket a tarkóra, fedezék!
Van itt munka bőven angyal az én szívem
Ördög az én agyam, de már rég felnőttem.
Bárcsak élhetnék még húsz évvel ezelőtt
Ott az utca zaja kiszűrte a sok álmenőt.
Lettem aki lettem, Miszter lett a nevem
Mert a barátaim urat láttak akkor bennem.
Tudta minden vérem, én leszek az első,
Akin nem fog se az átok se a kurva fertő
Mindig erősebbre visz a gyűlölet fel
Én se vagyok az akinél minden agyba stimmel
Boldogságot azt akarom én nektek
Bármilyen férgek vagytok bármilyen tetvek
Ez lettem én, a miszter első számú
hogyha nem állsz elém, nem áll majd a bosszú
addig én maradok akit most utálni kell,
Lehet az bárki ember, lehet az bármi fegyver
BBB.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
