|
|
|
| Előadó: | Mr. Busta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kordik Zsolt |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Yo..Nem kell más.. csak egy mikrofon..
Adj egyet a kezembe, azzal kivégezlek köcsög!
Mikrofont adjál a kezembe semmi mást,
azzal világot váltottam nem vitás.
Nem nagy dolog még is valami,
legalább a Mr. a farsokat széttépi.
Van itt minden mint a búcsúba,
politika, szex néha becsúszok a pornóba.
Minden álszent csak nélküle szopatod,
mikor az értékrendemet vitatod.
Egész életemben szabályok szerint,
vele mellett térden mint a fing úgy kering.
Az a sok kis tudálékos életművész,
a hatodik részben én leszek a fűrész.
Akármit rappelek a fejedet viszi le,
gyere le egy cigire a szádba a cicibe.
Maradj kussba azt bólogassál tovább,
mellém nem kellesz mer' félted a picsád.
Ref 2X:
Egy és a két és a há és a négy,
fogom a májkot te meg told a zenét.
Csibészes rímekre harap a nép,
így nyomok mindenkit szerte szana szét.
Egy és a két és a há és a négy,
fogom a májkot te meg told a zenét.
Csibészes rímekre harap a nép,
így nyomok mindenkit szerte szana szét.
Mikrofon kell mer' a többi az csak duma,
igéretek vannak sőt tele van a Duna.
Millióknak hamvait szórtam a kanyarba,
amit szóba kerestünk kőkemény melóba.
Ha kóstolgatni akarsz rendezzük torkosat,
ha BF-re nyomom hidd el hogy jó fosat.
A faszom megeszitek én vagyok a hip-hop,
én vagyok a strici aki mindig tip-top.
Szorítón kívűl ütöm a medzsiket,
az élettel vigyázz mer' hamar jön a reccsenet.
Szájba szarni azt nekem is könnyű,
pedig nem vagyok lehúzós mint a kibaszott MO.
Mindegyik gazdag kitartást kívánok,
itt együtt baszunk haver Magyarok meg Cigányok.
Itt a szív a lényeg a hely neve Spárta,
mint a paprika úgy leszel karikára vágva.
Ref 2X:
Egy és a két és a há és a négy,
fogom a májkot te meg told a zenét.
Csibészes rímekre harap a nép,
így nyomok mindenkit szerte szana szét.
Egy és a két és a há és a négy,
fogom a májkot te meg told a zenét.
Csibészes rímekre harap a nép,
így nyomok mindenkit szerte szana szét.
Mikrofont adjatok a kezembe baltát,
aki meg megíjedt az húzza be a farkát.
Sokat láttam engem nem kell szédítened,
a valóságról szépítenek akik nem mernek és csak félnek.
Én nem tervezek csak élek haver ez a kárpetiener,
akkor jössz csak rá ha megérzed az élet ilyen.
Ha beindul a Mr. akkor elsöpör a tűzvész,
Mindenkit aki tudálékos életművész.
Provét az égbe csak emeljed a kezedet,
én vak vagyok haver és csak vakokat vezetek.
Rakom a gázt te csak nyomod a féket,
a körötöket állom ha utólértétek.
Ref 2X:
Egy és a két és a há és a négy,
fogom a májkot te meg told a zenét.
Csibészes rímekre harap a nép,
így nyomok mindenkit szerte szana szét.
Egy és a két és a há és a négy,
fogom a májkot te meg told a zenét.
Csibészes rímekre harap a nép,
így nyomok mindenkit szerte szana szét.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
