|
|
|
| Előadó: | Lil G |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Laskai Lili (Lil G) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak nézel itt rám most inkább nézzél magadra
A te életed, sorsod, álmaid repitsd magasba
Ne békülj ki szegény ember kicsi morzsájával
A közepessel, szürkével, félszemü világával
Csak a legjobbak élhetnek, a legjobbaké az élet
Ha nem állsz be közéjük, életed nem is volt élet
Nézel majd vissza de túl késő már akkor,
Mert most van itt az idő, most kell, hogy harcolj
Az álmokért mik egyszer oly közelinek tüntek
Az évek hogyha múlnak, közelségük el ne tüntesd
lépjél rá az útra és a világoknak sarka
Közelebb jön hozzád, mindenki csodál, mindenki mondja
Hogy régóta ismerem, már gyerekkora óta
Egy helyre ha születtünk, mondd mért lesz valaki balga?
Mitől lép az egyik, toporog a másik helyben
Mitől szép az egyik, csúnya és ostoba a másik ember?
Mitől gondol nagyot, merészet és szépet
Mitől gondol silányat, morzsákat, nyomorgó létet?
Mitől válik azzá, ki mindig akart lenni
Mitől lesz a másik, kit nem kedvelt soha senki
Élem az életemet, szép dolgokra nézek
A sötétet nem látom, én az ördögtől sem félek
Nincsen földön ember, ki visszafogjon engem
Én hiszek magamban, nekem a többi már nem kell
Mert tekerem a szöveget és mindig arra nézek
Hol a legtöbbet elérhetem, csakis maximumot kérek
Kevesebbel úgysem érem be ha kéred
Elküldelek a halálba, nekem nem kell a vesztes éned
Szabadság a célom, szabadnak születtem és vallom
Hogy rabszolgaság mindig volt és lesz is ezen a világon
Hogy mikor minek hivod, multinak vagy kicsinek irod
Az nem számit csak te és hogy majd mi lesz a felirat a siron
Gondolkodj el ezen és tedd meg ma a lépést
Néha fájhat, néha könnyezel, de senki nem mondta, hogy az ég kék
Mert beborulhat néha de egyszer elmegy a felhő
A nyomorúság súlya alatt a legbátrabb is felnő
Akadályok gyertek ezer darabokra szedlek
A végsőkig kitartok, bennem bajnok dolgok élnek
Nagy dolgokat kérek, silányakkal nem békélek
Addig hajtok addig megyek amig minden célt elérek
Most szeretném ha látnál és szeretném ha tudnád
Hogy egyformának születünk, és hogy kinek majd mit ád
Az élet egyedül a ti fejetekben dől el
Kinek szépet kinek jókat, kinek csak magányos ételt
Élem az életemet, szép dolgokra nézek
A sötétet nem látom, az ördögtől sem félek
Nincsen földön ember, aki visszafogjon engem
Én hiszek magamban, nekem a többi már nem kell
Mert tekerem a szöveget és mindig arra nézek
Hol a legtöbbet elérhetem, csakis maximumot kérek
Kevesebbel úgysem érem be ha kéred
Elküldelek a halálba, nekem nem kell a vesztes éned
Boldog vagyok látom, valóra válik minden álmom
Hittem benne ma is hiszek én az utamat megtalálom
Kitartok a végső percig szivem dobog ajkam zengi
Újra mondom újra látom amit akartam minden áron
Lil-G...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
