|
|
|
| Előadó: | Nózi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Annyi darabot a szívemből, én adtam már nektek,
hogy nem maradt semmim, s ma megölnek a percek,
Mint egyedül a csendet, ha hallgatják a testek,
Mert nem maradt lelkem, csak rám omlott tervek.
Én ilyen vagyok, húsz évesen ilyen ma a világ,
hogy melóból ülök padba, s így vagyok diák,
meg az érzésből a hiány, önmagammal viták,
nem is ismernek engem, kik a sorsomat írják.
A dallammal, a dobbal, én együtt lélegzem,
Mégsem lesz egy válaszom, hogy miért is éltem,
Az útnak a végén, bár már most is sokszor félek,
Hogy nem lesz egy társam, akiért majd élek.
Akiért sírtam, aki önmagamért mellettem állna,
Ma semmi sem igazi, ma minden csak álca,
Annyi darabot a szívemből, én adtam már nektek,
hogy nem maradt semmim, s ma megölnek a percek.
Ez a huszonnégy sor lett minden 24 órám
Nekem nehezebb a szekerem, de másoknak tolták
Holdfényes éjjel, csak Isten tudja hol jársz,
Csak Ő van meg Te, az utcán ezt tanítják.
A legjobb barátom már húsz éve a párnám,
Velem minden este ezernyi világot átszáll,
Ilyenkor pár órára nem vagyok szegény,
Ez jobban tud esni, mint egy Beke György regény.
Refr.
Száz ismeretlen éjjel én magamért sírtam
Annyi mindent elhittem és magamról írtam
Hogy egyszer minden közös bűnünk megbocsátják
Mit elkövettünk egyszer azt odafent is látják! 2X
Annyi darabot a szívemből én adtam már nektek
Hogy nem maradt semmim és ma megölnek a percek
Az álmaimat őrzöm, de mind a semmibe vesznek,
Ha ez így megy tovább holnap már a síromba tesznek
Azok az emberek kik nem érzik a szívem fontos
Hátba támadnak páran a lelkem is rongyos.
Pedig nem így van a főztem mindig megettem
Körülnézek és mondom: Istenem mit tettem?
Csak arról tudok írni, hogy minél szarabbul élek
Lehet hogy jó játék, de én egyre jobban félek.
Olykor-olykor bevillannak a homályos képek
Nektek minden sikerül...én meg csak nézek.
Magányosan elbujdosok, töprengek a szobámban,
Édes anyám szól: fiam ne tedd még korán van
Az életed egy ajándék becsüljed meg kérlek
De nem változik semmi anyu, pedig könyörgök az égnek...
Minek törjem magam?... egyszer úgyis eltűnök
Feledésbe merülök, de az emlékeitekben feltűnök
Legyenek azok rólam, jó vagy rossz emlékek
ha hiányoznék elég, ha az égre felnéztek
Már a felhők közt vagyok, felhők hát gyertek!
Sirassunk menjünk együtt, itt bolyonganak lelkek
Annyi darabot a szívemből én adtam már nektek
Hogy nem maradt semmim és ma megölnek a percek.
Száz ismeretlen éjjel én magamért sírtam
Annyi mindent elhittem és magamról írtam
Hogy egyszer minden közös bűnünk megbocsátják
Mit elkövettünk egyszer azt odafent is látják! 2x
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
