|
|
|
Ördög és pokol,
van, aki velem és mégis mindenki engem okol,
papoltok, mert ti tökéletesek vagytok,
én leszek ki szónokol hibás hazugként.
Szememre hamis képek jönnek,
akárcsak ébren,
rémeket álmodnék, ezt érzem,
ezt még bevégzem,
talán nem késő,
ezt az egyet még meg kell lépnem.
Nem féltem magamat,
mert ittátok minden szavamat,
de hátat fordítasz és így elvisz minden akarat.
Többet várok, mint amit adtok,
ezért magamra is hagytok,
elfelejtitek ki vagyok,
miért is lennétek rám büszkék?
Legyetek fehérek közt szürkék,
mert mindenki más alszik
ha ordítok is néha nektek
suttogásnak hangzik.
Hogyha hamis, hogyha igaz,
megváltó minden szó,
ami nekem szól,
de ebből nincsen sok.
Néha csak állok és rád várok,
talán megérintesz egyszer.
Ha majd nem lesz más,
mit mondasz tiszta szívvel?
REFR:
Egy lépés, kérdés, (hogy miért) elhagytatok rég.
Távoli kép hol ti jártok még:
érdemben bátor,
már nem gátol,
utamon késő vagy más,
új szemléletalkotás.
Néha lehajtom a fejem,
mert nem értem, hogy mit akartok,
ha fontos vagyok nektek
mért hazugsággal takartok,
mért nem maradtok mellettem,
mi szólít el titeket,
mi olvasztja fel szívetek,
mi rendíti meg hitetek.
Felszínetek hosszú, gondolatmenetem változik,
aki nem bírta, mondta inkább távozik,
távozik a sírig,
ezek megpecsételt sorsok,
köpködők csak a szart látjátok,
teljesen elkorcsosultok.
Már rég nincsen tisztelet,
csak egy mesterséges bálvány
kit a szín találtunk árván,
belemosódva egy részletbe,
más elvérezne,
nem érezne,
én ez ellen mit tehetek?
Csak talpra állni, küzdeni,
hogy irigységben égjetek.
Rettegjetek, féljetek,
hogy elveszítitek énetek,
mert amit akartok
nem teljesül egy lépéssel,
én mögöttetek az egészben,
elvesznek aprócska részletek,
elégedetten nézitek amint
megkaptátok részetek.
REFR.
Voltak szép idők,
melyek lassan tovaszálltak,
emléké váltak,
már nem várnak,
és csak csukott szemmel látom,
ez egy álom,
melynek részesei vagytok
hű társaim,
de néha fáj, mert utamon
egyedül visznek lábaim.
Vannak vágyaim, érzéseim
mire néha nem figyeltek,
ilyenek vannak, ilyenek lesznek,
csak egy lépéssel mögöttetek.
Fellöktetek,
szemet nyitott, nőt a bánatom,
csak várjatok, ezt kérem,
hogy enyhüljön a fájdalom.
Szánalom itt állok,
amit nem kaphatsz ingyen,
mert küzdeni, hogy változtass,
ez már szégyen,
egyfajta kényszer,
jobbat tud adni másoknál,
ez kéne, hogy inspiráljon,
példát statuálhatnál,
szalutálhatnál,
mert ki belevetette hitét
talpra áll a porból,
megadja másnak tiszteletét,
bántja lelkiismeretét
egy félreértés,
nem érkezik válasz,
ez egy rosszul feltett kérdés.
REFR.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
