|
|
|
Nah, nah
MC leeroy
Emlékszem az első trekkre, annyira gyász volt
De így is megérte tesóm, az én szívem így lángolt
Most nézz rám tanulj, az ember folyton hibákat ejt
A szív mindig őszinte az eszed bármennyi titkot rejt
Ez így marad, én vállalom, már megbékéltem magammal
Bár sok volt az önkritika, de így lettem én tapasztalt
Hogy elmondhassam most neked, hogy merre kéne menned
Fejed hová kéne tenned,
Nem más seggére gondolok
Vagy te így gondolod? mert ez így nem járható
Hidd el nekem, a bánat jön de menni kell, ez átható
Hisz az utad szablya minden tetted, bár a harag vár
De kitartás a kulcs, mivel elérheted mit akartál
Ez már megszokott, idővel muszáj be állj a sorba
Nem hiszel nekem, nézd, jó irányba megy a csorda
Én már tudom, hogy nem szükséges bennem a vezér szellem
Mert a múltért kár, az út megvár, amit még meg kell tennem
Refr.:2x
Figyelj a holnapra, mindig mást hoz már
A lelkem összeroppan, szólok hozzá: bárcsak változnál
Már a tett a súly, mi temetett, de átkoz még
Tesó ez álomszép de bárcsak változnék
MC leeroy
Emlékszem az első csajra, annyira gáz volt
De szívem szerette, ezért hónapokig gyászolt
És bár nem sír a szám miatta, csak egy pofon a sok közül
A felületes klisé kísér: Válogathatsz sok közül
Sok sok éve már, hogy reppelek, úgy érzem szeretnek
De ne tituláljatok soha többnek, mint egy embernek
Én is ugyan az vagyok mint, te, tán a tükörképed
Hogy jobb lennék? Hogy több lennék?
Ugyan kérlek...
Én is ejtettem hibákat, mikben magadra ismertél
És bár nem ismersz engem, mégis magadat ismervén
Tudhatod, mit én tudok, átélted mit én átéltem
Az is érzed legbelül, hogy bizony én is mást kértem
Napra nap és évre év, a legjobb tanár még mindig a sors
Soha nem hátrálj meg, hisz tudod, kicsi a bors
S ha az élet kemény pofonokkal oktat ma
Csak lépj egyet előre, és FIGYELJ A HOLNAPRA
Refr.:2x
Figyelj a holnapra, mindig mást hoz már
A lelkem összeroppan, szólok hozzá: bárcsak változnál
Már a tett a súly, mi temetett, de átkoz még
Tesó ez álomszép de bárcsak változnék
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
