|
|
|
Intro.:
Egy elfelejtett álom, néhány kósza emlék
A szívem marasztal, bár az eszem szerint mennék
Úgy érzem kell még, a csókod ölelésed
Szemedben az őszinte, gyönyörű tekintésed
A mosolyod, a hangod, hmm soha nem feledem
Amikor egy egy szép napon, veled együtt nevettem
De nem merem, félek, vissza ránt a magány csendesen
nehéz kimondani, de hiányzol kedvesem
Eldőlt egy vár, csupán egy meg ostromolt bástya
Maradt fent belőlünk, a szebb jövőre várva
Még egyszerre lépünk, de külön utat járva
Szíved szerelmét, szívem még mindig vissza várja
Én döntöttem, mára tudom, nagyot hibáztam
Mert így szerettelek, ennyire hibásan
Összetörtem mikor kezem elvettem két kezedből
Sajnálom hidd el, teljes szívemből
_____________
Verse 1.:
Én már nem alszom nyugodtan, forgolódok este
Nyomaszt egy álom, elvesztettelek örökre
Megbántam és tudom, hidd el, hogy vétkeztem
Hogy azt ami a legjobb volt, magamtól el löktem
pedig emlékszem rá, mennyit harcoltam érted
Szívem még szeret, remélem még érzed
Elfeledni úgysem tudlak, rájöttem, hogy kellesz
Remélem, hogy még mindig, hogy még mindig szeretsz
Ha nem hát legyen ez, egy örök emlék tőlem
Tudom nehéz bízni, de hidd el fel nőttem
Rájöttem a hibára, s megpróbálom javítani
Hisz csak a te szemed, tud engem elvakítani
Melletted nem volt gondom, boldog lehettem
Te maradsz tudd, az igaz szerelmem
Jöhetnek százan,meg ezren a párok
Akkor is én ezentúl csak rád várok
Egyszer én is meghalok, elvisz majd az isten
Nem maradok örökre, én is eltávozom innen
Melletted voltam, halhatatlan és örök
Nem gondoltam, hogy egy szívet ennyire össze török
magam előtt látom, a két könnyes szemed
miattam vérzik egy szív, amely oly hűn szeret
bocsánatot kérek, kérlek adj egy újabb esélyt
folytassuk most ismét, a rólunk szóló mesét
______________
Refr.:
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, többé senki más
Fogd újra a kezem, tekints megint szemembe
Visszavárlak most és mindörökre szívembe
______________
Verse 2.:
Egy elfelejtett álom, néhány kósza emlék
Az eszem eldobná, de a szívem súgja: kell még!
Úgy érzem mennék, de visszaránt a szívemben
hagyott tűz mit felfedezni véltem tekintésedben
mosolyod, hangod, hmm soha nem feledtem
a sok csodás percet amit karjaidban töltöttem
rám néztél, mosolyogtál, tudtam nem kell félnem
nehéz bevallani, de tovább kell lépnem
eldőlt egy vár, s most már menekül a királyfi
hisz tudja vétkezett, s nem akar nagyot hibázni
jobbra mentem balra néztél, elengedtem kezed
de tudd örökre őrzöm a két gyönyörű szemed
ami tőlem könnyes, elázott üres lapra
írom e sorokat, de kérlek emlékezz a dalra
emlékezz a nevemre, és adj egy újabb esélyt
mert emlékszem még arra, egykor hol kezdtük a mesét
______________
Refr.:
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, többé senki más
Fogd újra a kezem, tekints megint szemembe
Visszavárlak most és mindörökre szívembe
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem
Elmentél, miden olyan más...
ja
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
