|
|
|
Ja, ja, MC leeroy
Verze 1.:
Nemtudom, hogy írjam le, vagy hogyan mondjam el
Hogy rajtad kívül e világon engem más nem érdekel
Hogy te vagy a már számomra tökéletes ember
És hogy helyetted az egész világ kincse sem kell
Te édesíted álmom, teszed szebbé minden napom
Te vagy ki segítesz túllépni minden nehéz napon
De fölösleges bármi szó ha nem tudom el mondani
Hogy szeretnék mindörökre melletted maradni
_________________
Refr.:
Hogyan mondjam el, hogy mennyire szeretlek
Hogy minden éjjel álmomban kereslek
De nem talállak így hiányod érzem
Én istentől csupán, 1 dolgot kértem
Hogy örökre együtt, ne legyen baj az életben
Hogy örök láng lobogjon mind két szép szemedben
Karjainkba fonódva bámuljuk a holdat
Mely lenyugszik de tudom hogy mellettem leszel holnap
_________________
Verze 2.:
Veled együtt újra kinyílt a boldogságom könyve
Eltűnt arcomról a bánat, minden egyes könnye
Egy új dolog kezdődött melyben közös úton járunk
És remélem, hogy már soha többé mi külön nem válunk
Hiszen már ismersz, megbecsüllek teljesen
Melletted maradok mindörökre hű szerelmesen
Csak kérlek ígérd meg, hogy nem hagysz el soha
És ígéreted nem száll már soha többé tova
Mert igaz a világon, bizony akad néhány szó
Mely talán kifejezné azt, hogy melletted oly jó
De nincs már olyan mondat mit el ne mondtam volna
Így a boldogságomért a szerelmedet okolva
_________________
Refr 2x.:
Hogyan mondjam el, hogy mennyire szeretlek
Hogy minden éjjel álmomban kereslek
De nem talállak így hiányod érzem
Én istentől csupán, 1 dolgot kértem
Hogy örökre együtt, ne legyen baj az életben
Hogy örök láng lobogjon mind két szép szemedben
Karjainkba fonódva bámuljuk a holdat
Mely lenyugszik de tudom hogy mellettem leszel holnap
Ja
Refr.:
Hogyan mondjam el, hogy mennyire szeretlek
Hogy minden éjjel álmomban kereslek
De nem talállak így hiányod érzem
Én istentől csupán, 1 dolgot kértem
Hogy örökre együtt, ne legyen baj az életben
Hogy örök láng lobogjon mind két szép szemedben
Karjainkba fonódva bámuljuk a holdat
Mely lenyugszik de tudom hogy mellettem leszel holnap
Jaa
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
