|
|
|
| Előadó: | Kulka János |
|---|---|
| Album: | Akarod vagy nem |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 4:00 |
| Szövegírók: |
Zöldi Gergely |
|
Goraguer Alain Yves Reginald Lemesle Claude Jacques Raoul |
|
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | művész |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
A súgólyukban itt lent ülök,
A színpad és a nézőtér között.
Egy ócska lámpa meg egy szék,
Én vagyok az első közönség…
Súgó vagyok…
Fönt ordítoznak iszonyúan
Vagyis állítólag próba van
4 órán át, olvasom a szöveget
Amit kívülről tudok
És csak én tudok…
A Rómeó nem is lenne rossz
Csak borzalmasan modoros
Júlia egy szörnyeteg
Szülne inkább négy gyereket
Egy fos az egész
Lehettem volna én Rómeó
Na jó! Mondjuk Merkutio
Mindenkinek jobb lenne
De a rendezőnek nincs szeme.
Na jó hagyjuk ezt
Egy nap majd a színre lépek
és a deszkák lánggal égnek
Rám zuhognak mind a fények
A taps, és a bravó
Majd végre nekem szól
Csak miattam, jön a néző
A játékom oly megigéző
Én leszek majd a legelső…
S a kritikákban olvasom, hogy
Csoda született a színpadon.
A rendező egy vadbarom
Ahogy instruál, az borzalom
„Hangosan több érzelem”
Ők meg üvöltene, Istenem…
Én csak súgok…
Ahogy súgok abban is több
A lélek. Nem ordítok,
Hanem beszélek.
És azt hiszem az első két sor
Csak engem, drukkol,
Engem figyel, és engem dicsér…
Egy nap majd a színre lépek
és a deszkák lánggal égnek
Rám zuhognak mind a fények
A taps, és a bravó
Most végre nekem szól
Csak miattam jön a néző
A játékom oly megigéző
Én leszek majd a legelső…
De a rendező a vadbarom
Nem tudja mit tudnék a színpadon…
Lőrinc barát iszik
Sokat, még nálam is többet
Végén még kórházba viszik
Hatalmas tehetség, Igen
Őt kedvelem,
Mindig ott vagyok a közelében
És segítem észrevétlen
De azt hiszem, már elkéstem
Nem sokára kihuny ez a fény
És akkor jövök én!
Akkor végre színre lépek
és a deszkák lánggal égnek
Rám zuhognak mind a fények
A taps, és a bravó
Most végre nekem szól
Csak miattam jött a néző
A játékom oly megigéző
Én lettem itt a legelső…
És a rendező a vadbarom
A premier után hozzám lép a színpadon:
- Apám hogy te milyen kurva jó színész vagy…
Nem is tudtam.
- Hogyhogy nem tudtad? Meséltem, amikor idejöttem.
20 évig játszottam, persze vidéken…
de aztán...na, mindegy ...
-Tessék? ... Hogy én jövőre?
Itt nálatok...és egy Shakespeare-t?
Hát nem is tudom...de mindenesetre köszönöm...
köszönöm… köszönöm.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
