|
|
|
| Előadó: | Tommy Lajtos |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lajtos Tomas |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Amikor egyedül vagyok a sötét szobában, gondolatban gyakran sírok
Mert nem értem az életem, és nem hiszem el, hogy ilyesmikről írok
Hogy az ember társas lény és mintha mindenkinek lenne egy párja
Úgy érzem, mintha én lennék csak egyedül, aki a nagy őt várja
És ez nem jó nekem, tiltakozom, rossz egyedül lenni
Az ismerkedés, kapcsolat, szerelem, de nem jön össze semmi
Nem érzem magam sikeresnek, pedig sokak szemében az vagyok
De ez a más mércéje, gondolata, nem az enyém, én meg egyedül vagyok
2X
És a szöveg most neked szól.... Tudom, hogy vagy valahol
Hogy nézel ki, hány éves vagy, mikor találkozunk és hol?
4X
Hol vagy már? És mikor jössz el?
Szeretnék már szerelmes lenni,
Egy csókot az ajkaidra rálehelni
Elfeledni a világot melletted,
Vidáman élni a mindennapi életet
Büszke szeretnék már lenni rád
És úgy kezelnélek, mint egy csodát
És értelme lenne annak, amit teszek,
Hogy tudjam vagy nekem, és holnap is veled leszek
Este a mosolyoddal térjek nyugovóra,
És ajándék legyen minden veled töltött óra
A selymes fodraidban vesszen el a kezem
Ahogy mindig, melletted hajtom le a fejem
Ha rosszat álmodsz bújj hozzám öleléssel, csókkal,
Ha eljön a reggel akkor majd, dicsérlek bókkal
Te vagy az én szerelmem és én a te szerelmed
Ne tudja meg senki, miért vallok neked szerelmet
Mert rohan velünk az élet, és oly gyorsan tűnik tova
De a veled töltött perceket majd nem feledem soha
Te vagy az esőmnek a napsütése a tengeremnek cseppje
A hideg szívnek forrósága, a kitartásom kincse
Az életemnek íze, a tortámnak te vagy a habja
Bűntársak az életben, a szerelmünknek rabja
Vagyunk mindketten és tudjuk azt, hogy ez nekünk így a jó
Illünk ketten egymáshoz, a másik az egyiknek való
Jó lenne már tudni azt, hogy hol vagy, hol talállak?
Hol vagy kicsi szerelmem és mi ez a sok állat?
Ami körül vesz itt engem, a múltam nem felejtem
Sokszor emelt magasba, de lassan le kell tennem
Minden egyke társat keres, mindnek lesz majd egyszer párja
Az enyém mikor jön már, mert a lelkem nagyon várja
Aki egyben lesz majd barát, szerető és később feleség
Aki mellett az élet nem más, mint hatalmas teljesség
Reménykedem minden jóban, várlak esőben várlak hóban
Mondatok nem viszik át az érzéseim, hiba próbálnom is szóban
Milyen lesz a pici arcod, és milyen lesz a mosolyod?
A veled töltött órák milyen érzésben öltenek alakot?
Mennyi lesz az óra, mikor ajkam fakad szóra?
Hogy örülök most neked és rászokunk együtt a jóra
Hűsítjük egymást a forró nyárban, melegítjük a zord télben
Vigyázunk a másikra, hóban, fagyban, hideg szélben
Együtt díszítjük a fánkat, és boldog lesz karácsony
Otthont teremtünk egymásnak, mint két madár teremt az ágon
Nem lesz mindig könnyű, mint máshol is lesznek lentek
De ez el fog halványulni, ahogy rohannak velünk a percek
Eltelt megint egy hosszú nap, nem találkoztam veled
Lehet rossz felé kerestelek, vagy nem bókoltam neked
Pedig itt van a két karom... lásd már készen van a helyed
Ha téged ölellek, majd lehet akkor érzek szerelmet...
4X
Hol vagy már? És mikor jössz el?
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
