|
|
|
/ÁdE/
Én fátylat borítok, te asztalt
már elérted, nem izgat, hogy bársony vagy aszfalt,
nem izgat az, hogy hány olyan szar dalt
fogtál fel neszként, míg vártad a hajnalt
engem álomban az tart
te csak borítsd az asztalt
szememben látod komoly tűzet
gyújtott az üzlet, így lesz a bohócon kis mosolyszünet
vékony a hámréteg, a valóság felkoncol
ezek már kész tények, nem valósághű konzol
amíg nem mozdulok a pontról hiába taszítasz
legyintek mindenre, de viszályt mindig te szítasz
kölcsön a hitelre kaptam papírt, meg ceruzát
hagyod eltorzulni arcom, amíg más pofáján retusálsz
egy szépséghibát, így lesz gnómok között egyedi
mit egy nézés kivált azt egy húzásra beveszi a gyomrom-
ban pálinka, van okod pánikra, nevelő célzatok,
mert azzal, hogy te utálsz, lehet másnak célt adok
szavaid vedelem
a mellkasodon taposok, mert te ülsz a helyemen
Refrén:
Néha napján kell egy kis mosolyszünet
semmi pánik csak egy átlagos donortünet
a tiszta naplóból nem marad más csak koromfüzet
de hiába ha rólad minden sorom üres
Néha napján kell egy kis mosolyszünet
semmi pánik csak egy átlagos donortünet
a tiszta naplóból nem marad más csak koromfüzet
de hiába ha rólad minden sorom üres
/Muki/
Háló nélkül indultam új útra, kergettem a lepkéket
karöltve a holddal virrasztottam át az estéket
felidézve minden emléket, az éjt váltották nappalok
nem is láttalak álmomban, nem védtek meg angyalok
ezek őrzik szemeim lépteid halk suttogása
kulcsra zárt ajtók mögött árnyként fantáziámba
némán dalol már a természet lehetne idilli
tilos csillagon állok és hallgatom mit mond Pilinszky,
majd a következő képsoron neki dőlve a felhőnek
zsebre tett kézzel nézem már nem félve, hogy ellöknek
már nem mondom ki, mit gondolok ezt neked kéne érezni
nem csak élvezni, mikor hagylak kérdezni
újabb sorok felett döntök, összezáródik a függöny
be engedlek világomba, mert ez az én trükköm
pillanat képek halmaza miközben kergetem a lepkéket
némán tükröződöm arcodon, mert én vagyok a csendélet
Refrén
(de hiába, ha rólad minden sorom üres)
Refrén
Refrén
Lehet, hogy balszerencsét hoz, ha fekete macska szalad át előttünk, DESH rajongói számára azonban inkább az ellenkezőjét jelenti: új dallal jelentkezik Magyarország egyik legjobban dübörgő popelőadója, akinek friss klipjében kulcsszerep jut az ominózus állatnak.
A Strawberry igazi időutazás: aki akkoriban járt bulizni, amikor Dr. Dre The Chronic 2001-ja folyt a csapból is, annak egészen biztosan megdobban a szíve a dal hallatán. DESH nem először flörtöl az ezredforduló hip-hop/R’n’B-világával, már a Young Fly-jal és KKevinnel között Rollin’ is ezt a korszakot idézte meg, s elég nagyot is ment: 18 millió megtekintésnél jár YouTube-on.
A Rádli Bence rendezte, DESH-től szokatlan módon meglehetősen sötét hangulatú videoklipben kedvenc szabadszájú hősünk nem egy, hanem egyenesen két cicababával lép frigyre – és ez esetben ezt szó szerint kell érteni. De hogy kerül a képbe egy különös komornyik – és mióta lett DESH-ből plasztikai sebész? Aki figyelmes, összerakhatja a puzzle-darabkákat...
