|
|
|
/ÁdE/
Én fátylat borítok, te asztalt
már elérted, nem izgat, hogy bársony vagy aszfalt,
nem izgat az, hogy hány olyan szar dalt
fogtál fel neszként, míg vártad a hajnalt
engem álomban az tart
te csak borítsd az asztalt
szememben látod komoly tűzet
gyújtott az üzlet, így lesz a bohócon kis mosolyszünet
vékony a hámréteg, a valóság felkoncol
ezek már kész tények, nem valósághű konzol
amíg nem mozdulok a pontról hiába taszítasz
legyintek mindenre, de viszályt mindig te szítasz
kölcsön a hitelre kaptam papírt, meg ceruzát
hagyod eltorzulni arcom, amíg más pofáján retusálsz
egy szépséghibát, így lesz gnómok között egyedi
mit egy nézés kivált azt egy húzásra beveszi a gyomrom-
ban pálinka, van okod pánikra, nevelő célzatok,
mert azzal, hogy te utálsz, lehet másnak célt adok
szavaid vedelem
a mellkasodon taposok, mert te ülsz a helyemen
Refrén:
Néha napján kell egy kis mosolyszünet
semmi pánik csak egy átlagos donortünet
a tiszta naplóból nem marad más csak koromfüzet
de hiába ha rólad minden sorom üres
Néha napján kell egy kis mosolyszünet
semmi pánik csak egy átlagos donortünet
a tiszta naplóból nem marad más csak koromfüzet
de hiába ha rólad minden sorom üres
/Muki/
Háló nélkül indultam új útra, kergettem a lepkéket
karöltve a holddal virrasztottam át az estéket
felidézve minden emléket, az éjt váltották nappalok
nem is láttalak álmomban, nem védtek meg angyalok
ezek őrzik szemeim lépteid halk suttogása
kulcsra zárt ajtók mögött árnyként fantáziámba
némán dalol már a természet lehetne idilli
tilos csillagon állok és hallgatom mit mond Pilinszky,
majd a következő képsoron neki dőlve a felhőnek
zsebre tett kézzel nézem már nem félve, hogy ellöknek
már nem mondom ki, mit gondolok ezt neked kéne érezni
nem csak élvezni, mikor hagylak kérdezni
újabb sorok felett döntök, összezáródik a függöny
be engedlek világomba, mert ez az én trükköm
pillanat képek halmaza miközben kergetem a lepkéket
némán tükröződöm arcodon, mert én vagyok a csendélet
Refrén
(de hiába, ha rólad minden sorom üres)
Refrén
Refrén
Az ausztrál hard rock zenekar energikus koncertjeivel és sallangmentes rock and roll zenéjével markáns helyet szerezett magának a színtéren. Az O’Keeffe testvérek által alapított banda nem ismeretlen a hazai közönség számára, a srácok már többször adtak teltházas koncertet Budapesten, most pedig itt a visszatérés ideje: Airbourne koncert 2025. március 25-én az Akvárium Klubban.
Az ausztráliai Victoria tartományból származó zenekart 2003-ban alapította egy testvérpár, Joel és Ryan O’Keeffe, akik hamar sikeresen követeltek maguknak helyet a rock szcénában pulzáló előadásaiknak és klisémentes rock’n’roll dalaiknak köszönhetően. A formációt jelenleg a testvérek mellett Justin Street basszusgitáros és Jarrad Morrice gitáros alkotják.
A banda 2007-es Runnin’ Wild című debütáló anyagával hamar felkerült a toplistákra, ahogy a soron következő lemezeik is rendre stabil helyezéseket értek el a toplistákon világszerte. A sikerek megszilárdították a zenekar hírnevét, mindenki számára jelezve, hogy a rock világában igenis számolni kell velük, kereskedelmi sikereik mellett pedig a kiritikusok elismerését is kivíták, 2017-ben az “Év albuma” díjra jelölték őket a Classic Rock Roll of Honour Awards-on.
A banda megalakulása óta több mint 1100 koncertet adott szerte a világban, köztük a legnagyobb fesztiválokon is megfordultak, mint a Wacken, a Download, a Hellfest, a Rock am Ring és a Rock im Park. Fáradhatatlan koncertkörútjuk során olyan rockóriásokkal osztoztak a színpadon, mint az Iron Maiden, a a Motörhead és a Rolling Stones.
Az Airbourne a klasszikus rock egyik legelközelezettebb fáklyavívője, szinte folyamatosan úton vannak, de a lassulás legcsekélyebb jeleit sem mutatják, a zenekar a rock’n’roll szellemét életben tartva turnézik a világ körül és 2025-ben hozzánk is visszatérnek. Jegyek elsőként a regisztrált Live Nation tagok számára lesznek elérhetők június 18. 10 órától, a teljeskörű jegyértékesítés június 19-én, 10 órakor indul.
