|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ölelj meg nagyon és fojtsd meg a magányom
Írd át a szabályom, szeretet hiányom
Búj mellém, kérlek, igen így jó lesz
Át akarlak ölelni, nincsen szó, nesz
Ami hiányzik az arcomról, az pedig a csókod
Hiányzik a mosolyod, mikor mondok neked bókot
Mondok neked mesét, gyere, kérlek, búj hozzám
Nem kell az, hogy kérjed, az álmodat is én hoznám
Olvasd el a múltam, ott van egy könyvbe zárva
Dübörög a szívem, a könnyemet lerázza
Az arcomról, amit elrejt most a naplóm
Nagyon fájt és égetett, ott hever a padlón
Minden lapja súlyos és kemény, mint a szikla
Kihalt bennem minden, de te lettél a szikra
Ez egy utolsó lépés, ez egy utolsó lélegzet
Egy utolsó búcsú a múlt ezzel is végezhet
Egy utolsó pillantás egy kihűlt üres ölelés
Téged elveszteni, hát számomra ez nem kevés
Az utolsó könnycsepp én vagyok a szemedben
Az utolsó dobbanás, te voltál a szívemben
Behunyom a szemem és beszélgetek hozzád
Nem haragszom akkor sem, ha az örök álmot hoznád
Refrén.
Fényes kis csillagom, gyere le értem
Bár hogy ha nem jössz, azt is megértem
Fényes kis csillagom, eltakar az éjszaka
Gyere le értem, vigyél haza
Fényes kis csillagom, várlak téged
Bár ezt nem kérted, remélem megérted
Fényes kis csillagom érted élek
Nem akarok aludni, nélküled félek
Látod, ott van a naplóm, ott van a padlón
Nem kell, hogy kopogj, csak lépj be az ajtón
Nélküled nem jó, számolom napjaim
Átázott könnyemnek nyoma a lapjain
Leírnám balladám, hallanám, várhatom
Ha akarod, hát nézd meg, láthatod a bánatom
Dallamot játszik a szívemen a zongorám
Akkor is, ha nem vagy itt, kérlek, gondolj rám
Ha látod, hogy én mennék, kérlek, ne engedj
Emlékeztess arra, hogy nélküled ez nem megy
Hogy nélküled nincs élet, hogy nélküled félek
Hogy nélküled meghaltam, hogy nélküled nem élek
Hazudd kérlek azt, hogy mindent megbocsájtasz
Véget ért az álom és innen elbocsájtasz
Hazudd kérlek azt, hogy mindent elfelejtünk
Felvirrad egy új nap és mindent újra kezdünk
Hazudd azt kérlek, hogy elmúlik a fájdalom
Magam ki nem állhatom, az életem egy szánalom
Hazudd kérlek azt, hogy a jövőm veled kezdődik
Hazudd kérlek azt, hogy a szívverésem érződik
Teljesítsd, mit kívánok, ez az utolsó ne törj meg
Én, átkarollak szorosan és azt súgom, hogy ölj meg
Refrén.
Fényes kis csillagom, gyere le értem
Bár hogy ha nem jössz, azt is megértem
Fényes kis csillagom, eltakar az éjszaka
Gyere le értem, vigyél haza
Fényes kis csillagom, várlak téged
Bár ezt nem kérted, remélem megérted
Fényes kis csillagom érted élek
Nem akarok aludni, nélküled félek
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
