|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szétfoszlott a vágy, mert eltűnt miben hittem, csalódtam már sok mindenben, elveszett a hitem. Elmerülve négy fal között szokás szerint egyedül, amit suttog az éj szava az sötétségben kimerül. Valami véget ért, ami el sem kezdődött, színnel teli világom színtelenre vetkőzött. Elsorvadt a melegség, hidegségbe öltözött, minden egyes pillantásba a gyűlölet beköltözött. Megváltozott valami, amit szépnek láttam, cserbenhagyott valaki, kitől nem ezt vártam. Elhanyagolt könyvekben felperzselve sorok, elhullajtott könnycseppben elfelejtett korok. Elringatott álmokban elsüllyedő vágyak, nyitva hagyott kérdések, kifeszített szárnyak. Fellobbanó gondolatban felcsillanó harag, elcsituló érzelmekből elnémuló harang. Fel nem adott álmokból földbe tiport érzések, szertefoszló pillanatban nagyon fájó kérdések, széttárva a pillantás, üresedő nézések, hozzám vágott gondolatban kínnal teli sértések.
Refrén:
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Elmúlnak az évek és szétfoszlanak nevek, nem nyúlnak már felém a segítőkész kezek. Hányan megismertek és hányan elfeledtek, sokan nem szerettek és sokszor kinevettek. Kérdésekben kérdések, furcsán ható érzések, szembe szúrnak szemtelenül gúnyolódó nézések. Nagyot veszítettem, mert meghalt az én Kincsem, összefonom ujjaim, de reményem már nincsen. Miért fáj minden érzés? Mi az, ami gyötör? Ez lenne az életben egy kín keserves gyönyör?
Nem adom fel, hidd el, csak összetörve állok, könnyben úsznak szemeim, a csodára várok. Nem én kocáztattam, mégis én vesztettem. Elítéltek engem, de nem volt bűnös tettem, nem bízom már semmiben, nem segíthet senki, csalódtam a reményben, köszi szépen, ennyi. Nem én választottam, mégis végig kell majd mennem, szép lesz az ígéret, de nem szabad megtennem. Nem kell most már öltet, és nem kell ide talány, jöhet akár bármi, megfojthat a magány.
Refrén:
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
