|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse:
Mindenki egyért, mindenki magáért
Ez lett a törvény, hogy miért mondom ezt? Anyádért.
Nem lehetek jó fej, mert nem drogozom veletek
Na, erre most mit mondjak, semmit, inkább nevetek
Mert nem rímet rímre halmozok, és nem fleselsz a zenémre
Csak egy üzenetet hagynék, elmehetsz a fenébe
Kis szarházi suttyó, aki azt hiszi, hogy kemény lett
Mikor pihe nőtt a kis faszán a gengszter vér is felébredt
Tízen éves kislányoknak heti kicsapongás
Irány hát a discoba ott lesz majd picsakongás
Lényegtelen hogy ki vagy, ők tudják, mit akarnak
Mikor keményen varnak, aztán szájba szarnak
Mutogasd a szűk puncidat, a képeken, hogy lássák
Kell az ingyen kurva, hisz itt a világválság
Aztán nem lesz többé esélyed, elszáll minden álmod
Felégették a fészked, nem lesz hova szállnod
Beszólnak itt mindenért, ismeretlen emberek
Hogy kibaszottul szar vagyok, mi a fasznak rappelek?
Én, tisztellek Téged, sőt, bocsásd meg a hibámat
Volt nekem más hobbym, csak meguntam az anyádat...
Rerf:
Ne haragudj, kérlek, de nem tudom a nevedet
Ne nézzél rám csúnyán, mert eltöröm a szemedet
Én, tisztellek Téged, sőt, bocsásd meg a hibámat
Volt nekem más hobbym, tudod unom már az anyádat
Tízen éves kislányokkal heti kicsapongás
Irány hát a discoba ott lesz majd picsakongás
Vicc ez a világ, de ki lesz, aki megnyeri
Hallod úgy szopik a barátnőd, hogy a kotont is lenyeli
Verse:
Fenyegetést kapok, de én ne félek a haláltól
Meghívom egy fantára, bár jön az úgy is magától
Vagy meghívom egy mozira, közben elmondja a bölcs szavát
Hogy ő nem akarja megnézni a halott holtak hajnalát
Sakkozzunk egy utolsót, de én nem értek a sakkhoz
Inkább csomagolok még egy gatyát az utazó pakkhoz
Menet közben előadta a pokolnak szabályát
Az út felénél elfáradt, erre hozhattam a kaszáját
De meguntam az egészet a picsába, ott hagytam
Erre leesett a hó is, én meg szarrá fagytam
Megkaptam már párszor, hogy Juniker egy szemét geci
Van, aki ezt cáfolja, de van, aki ezt meg is eszi
Mondták rám, hogy buzi vagyok, igénytelen nagy piás
A te anyád meg szajha, apád egy nekrofiliás
Nem túl jó a helyzet, nézzünk körbe, hogy mi van
Rosszul áll a szénánk, de vettem vasvillát az obiban
Csak úgy gyengéden szolidan elfekszem egy szoliban
És ilyenkor van áramszünet, most már tényleg szomi van
Nem volt nálam személyi, pedig papírokból van bőség
Száraz földön büntetett meg a szemét vízi rendőrség...
Refr: 2x
Ne haragudj, kérlek, de nem tudom a nevedet
Ne nézzél rám csúnyán, mert eltöröm a szemedet
Én, tisztellek Téged, sőt, bocsásd meg a hibámat
Volt nekem más hobbym, tudod unom már az anyádat
Tízen éves kislányokkal heti kicsapongás
Irány hát a discoba ott lesz majd picsakongás
Vicc ez a világ, de ki lesz, aki megnyeri
Hallod úgy szopik a barátnőd, hogy a kotont is lenyeli
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
