|
|
|
| Előadó: | Szentivánéji álom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Szakcsi Lakatos Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | worldmusical |
| Címkék: | Keressük! |
(Hermia):
A szerelem a legfőbb törvény,
a vágy, a hagyomány.
Mert hova lesz az emberiség
a törvények híján?
Mondd, hová, s mivé?
Az volna a vég, ha nem szerethetnénk többé.
(Lysander):
De micsoda egy ocsmány béklyó
a kényszerházasság.
És nem tudom az ősöknek miért jó,
ha ránk aggathatják?
Út a sír felé,
az volna a vég, ha nem szerethetnénk többé!
Szökjünk inkább, nagy a föld!
(Hermia):
Ne veszítsünk sok időt!
(Lysander):
Más törvény van odaát!
(Hermia):
Nem akad, ki odalát!
(Lysander):
Nem kívánunk palotát!
(Hermia):
Ciki cifra kalodát!
(Lysander):
Sem lakodalmi lakomát!
(Együtt):
A szomszéd város biztonságot ád!
Ott kárpótol majd bőven minket
a nyár, s az együttlét.
Ott sose követ kandi tekintet,
csak a pillangók, s tündék.
Ott nincs gonosz viszály,
a szerelmünkre vár a szentiváni álom táj.
Gyere, szöknünk kell!
Nosza, tűnjünk el a mi ártatlan kis bűnünkkel.
Gyere most gyorsan,
Veled sorsom van
nem a bujkálásra gondoltam.
De ha nincs más út,
hát nem bánom,
amíg itt vagy nékem, szép párom!
Mert a perspektíva csak abban van,
ami egyben jó, az egyben van.
Gyere kis lelkem,
sosem ismertem
még hozzád méltót egyet sem!
Nekem pénz nem kell, nekem ész sem kell,
mire menjek az ostoba érvekkel?
Minek élnék fenn,
csuda jólétben,
mikor épp rád vágyom főképpen?
Ez az álom most, ami elbódít,
nekem nem jó ott, nekem ez jó itt!
Ez az álom, álom, álom, álom Veled,
minden másnál jóval többet jelent!
Túl az erdőn más a törvény talán,
menedéket találunk egy tanyán.
(Heléna):
Végy hát nőül Dömötör!
(Demetrius):
Jaj, ne gyötörj engem!
(Heléna):
Kellett bezzeg a gyönyör!
(Demetrius):
Ez így érthetetlen!
(Heléna):
El kell venned, ha szeretsz!
(Demetrius):
Ezt soha nem mondtam!
(Heléna):
Így egy lány most hova lesz?
(Demetrius):
Na tűnj már gyorsan!
(Heléna):
Rájössz majd, hogy mi a jó!
(Demetrius):
Hogy veled, azt kétlem!
(Heléna):
Miért nem látod, mi való?
(Demetrius):
Te tudod azt, miért nem!
(Heléna):
Meglátod majd, csuda lesz!
(Demetrius):
Ha békényhagynál...
(Demetrius és Heléna együtt):
Mondd, mit mondjak néked még?
A szerelem a végső törvény
(Demetrius):
Nem hiszem el, hogy ezt megtehetik, őrület!
(Együtt):
a vágy, a hagyomány.
Demetrius:
Nem hagyja az apám, félthetik a bőrüket!
(Együtt):
Mert hova lesz az emberiség,
a törvények híján?
Mondd, hová, s mivé?
Az volna a vég, ha nem szerethetnénk többé!
A szerelem a legfőbb törvény,
a vágy csakis az úr.
Mert hova lesz az emberi lény,
szegény páratlanul?
Mondd, miért nem tanul?
Mert bölcsen szól, ki ősz,
de a szerelem az mindig győz!
(Demetrius):
Csupa hitványság,
s ha van is válság
ugye végül mindig a törvény győz?
(Együtt):
Végül győz!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
