|
|
|
| Előadó: | Dalriada |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ficzek András |
|
Ficzek András Binder Laura Németh-Szabó Mátyás Rieckmann Tadeusz Varga György (Dalriada) Kurz András |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tán most lészen vége mindennek, mi szabad.
Idegen üldözi legjobbjaink, és mi marad,
Elfelejti majd, dicső őseink, múltunk.
Új hitet, új életet kell megtanulnunk.
Templomok épülnek majd szépligetinkben.
Nyomorult szolgaként barátunk a Nincsen.
Ha nem hiszünk magunktól,
Hiszünk majd parancsra, (s)
Végignézzük tétlenül, ha lelkeink akarja.
Újabb gyalázatra riad,
Anyám, gyötört, árva fiad,
Újabb gyalázatként, orvul,
Testvér testvértől elfordul.
Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz,
Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz,
De nekünk békét sosem hozhatsz!
Szállj fel, Sólyom, legyél csillag,
Maradj vélünk, nekünk pirkadj,
Hajnalhasadtáról hírt adj,
Mutass utat, hej, Kikelet!
Az ég, a föld hallja meg,
A tűz, a víz lássa meg,
A föld nyelje el, víz-ár borítsa el!
A jég, a kő hallja meg,
Fény, sötét lássa meg,
Hamu elvakítsa, tűz-láng eméssze el!
Száműzze föld és ég,
El ne hagyja éhínség,
Sírját az erdei vad kaparja szét!
Az ég, a föld hallja meg,
A tűz, a víz lássa meg,
A föld nyelje el, víz-ár borítsa el!
Árva gyermek, kinek anyját máglyára dobták,
Falvak népe, kinek hátát szöggel ostorozták,
Regösink, gyógyítóink tűzzel megvakítva,
Új hit jele karddal a húsukba szakítva.
Rovásbotok lángra vetve, törve, meggyalázva,
Őseleink szent csontjai trágyadombra hányva,
Védbástyáink lángtengerben nyelte el a föld.
Maradt a nép, rémült, szolga, rab igába tört.
Újabb gyalázatra riad,
Anyám, gyötört, árva fiad,
Újabb gyalázatként, orvul,
Testvér testvértől elfordul.
Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz,
Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz,
De nekünk békét sosem hozhatsz!
Szállj fel, Sólyom, legyél csillag,
Maradj vélünk, nekünk pirkadj,
Hajnalhasadtáról hírt adj,
Mutass utat, hej, Kikelet!
A dal arról a mindennapi élethelyzetről szól, amikor még mások nem tudják rólunk azt, hogy mire vagyunk képesek és mi is rejtőzik bennünk, de már kevesebbnek néznek, mint amik valójában vagyunk. Amíg nem kapjuk meg azt a figyelmet és nem kerülünk olyan helyzetbe, ahol ezt meg tudjuk mutatni, addig az ember ezen hajlamos stresszelni és őrlődni. Ez a dal egy tanulság vagy felhívás arra, hogy sose értékeljünk alul valakit, mert nem tudhatjuk, hogy mi lakozik benne és mi lesz belőle.
Ez jól párhuzamba állítható akár azzal is, ahol most tartunk a zenekarral. Elindultunk a ranglétrán és próbáljuk együtt megmászni annak minden fokát, kerüljünk bármilyen nehéz helyzetbe is.
A zenekar elérhetőségei:
YouTube: https://www.youtube.com/@pulsezenekar
Instagram: https://www.instagram.com/pulsezenekar/
Facebook: https://www.facebook.com/pulsezenekar.official
Spotify: https://open.spotify.com/artist/47s6jCSkXec16jyijrtm3K?si=naVnwhwfTfeYcC3B8ClMIg
Fotó: Pulse.
