|
|
|
| Előadó: | SteK |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
verze 1:
egyetlen percben mesélem el neked,
hogy miért ismételem fájón a nevedet,
a szemedbe nézek meglátom a lelkedet,
odabent az emlékek szültek képeket
nem engedem el most a kezedet!
együtt nézzük fent a kék eget,
mögötted állok de a szívedbe látok!
megérint a pillanat,
ajándék nem kell, csak értsd meg a szavamat
ha idelent végzel, a mennyekig hatol a szavad,
ha kérdezel nem kapsz meg semmit,
figyelj, nekem mindegy ha vétkezel,
barátom maradsz míg a szívem meg mozdít,
és tovább is ha kell engem nem érdekel
felpezsdít az akarat,
csendben figyelem az édeni javakat,
feléd fordítom a tekintetemet,
hisz a fényben sétálni egyedül nem merek
nekem csak a múltból egy pár dolog dereng,
a szép idők mitket együtt töltöttem veled
és már így is hogy nem vagy még mindig féltelek!
hiányzol, de lélekben velem vagy,
a szív mi bekulcsol pihenni nem hagy,
fagyos tekintetből lecsöppenő jégcsap,
ébredjél fiam, a valóság álloncsap
a rideg kőhöz érve az elmém is fagyot,
az ölelő lángnyelv egy mondatot hagyott,
a szél mi fel szabadít, el temeti a hamut!
Ref:
egyetlen percre, legyen most kegyelem,
egyetlen percig nevess fel velem,
egy percért kérek egy percet, hogy lássam
hogy felálsz, úgyis pihensz még eleget
egy percet kérek szerintem ez semmi!!
egyetlen percért egy élet az kevés,
egyetlen percért nem kell feladni
Egy percért hazudok,
egy percért sírok,
egy percért dühöngök,
egy percért könyörgök,
egy percet adok, hogy
adj még egy percet
Egy percért töprengek,
egy percig ölellek,
egy percéig gyűlöllek,
egy percet ígérel,
egy percet adok, hogy
adj még egy percet,
ha még egy percet adsz,
nem kérek többet
verze 2:
ígérem neked, nem kell már semmi,
T I T A tudta, hogy nem kell feladni,
a hitet, mindketten hittünk benne,
a sors fintora, így kell lennie,
nem fogadom el, de nem is harcolok,
az élet az leszarja, hogy én mit mondok
mit tegyek felejtsek, azt úgysem tudok,
nem is akarok,
a kínok padján te leszek a vádlott,
egyetlen perc szét törte az álmot,
ami most is él, remélem látod,
én bízom benne, mert volt értelme,
ez az egy pont sosem fog elengedni!
gyerek fejjel felnőtté válni
vagy kölyökké,
az érzés megmarad örökkön örökké,
ökölbe szorított kézzel az ég ellen,
vívom a csatám, a lendület töretlen,
törékeny pillanat, tökéletes mozzannat
alapanyag nélkül húztunk fel falat,
még ma sem fogom fel ez mekkora falat!!!
egy pillanat műve volt,
most is bevillan a régi emlék folt,
ejjel csörög a telefon, felkelek
kérlek gyere nagy baj van, sietek
válaszolom már a cipőmet húzom,
reménykedem nem amit gondolok,
inkább nem gondolom majd ott meg tudom!
de megtörtént!!! ÁÁÁÁÁÁ kattan az elmém,
meztelen lelkem most pihenni kényszerül
térdre borulva örjöngök veszettül,
megmozdulnék, de csak ott vagyok tétlenül,
még mindig emlékszem a szinusz kinyúlik
egy fantasztikus élet nem ért csak ennyit?
látom elmúlik, és nem tehetek semmit!!!!
Ref...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
