|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Untitled |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 3:39 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(yo, yo, yo, yo, yo, yo, Smileis Styleish, eyyo, yo)
Verse 1:
Sínen vagyok, mint József Attila
Az életem még 85-ben el lett kakilva
Néha nézek a világba, mintha tudnám, hogy mi van
De már fikarcnyi sütnivalóm sincs
Hisz minden másnapos reggelem ki van
Eddig befordult zenét csináltam
Most kifordult zenét csinálok
Ha már ez sem tetszik csókoltatom anyátok
Táncolj Budapest parádé szedje be a sok lóvét
Az apró meg anyádé.. vagy a magáé?
Tisztelt állam bácsi
Persze a pénzeseknek kell még nagyobb gázsi
Meg sok-sok gádzsi, emelés és prémium
Minden lóvés kiscsávó körül ugrál sok majom
Nekem nincs bajom én szépen élek
Életveszélyes melót végzek
Mellette zenélek, beszélek, szarok
Eszek, nézek, meg tvzek
Kerülgetem a gyomorfekélyt hogy holnap újra reméljek
Fekete limuzin, napsütés, zenét meg Bora bora
Akinek itthon erre van lóvéja, üljön a faszomra
Refrén: (2x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak te írtad
Verse 2:
Kicsit szomorkás a hangulatom máma
Be vagyok állva, berágva, koszos munka ruhába
Csak rájátszok, hogy jól vagyok
Közben émelyeg a gyomrom
De ki a fasznak mondhatnám el
Hogy mi is az én gondom
Senkinek, mert még ha segítesz is bárkinek
Hiába húzod ki a szarból
Holnap a barátnődet edzi meg
Ha meg nem így van rá se ránts
Még van több millió lehetőség
Hogy átbasszon másképp
Nem szabad sírni ha fáj
Tűrjed és nyeljed, azért vannak a jó barátok
Hogy feldobják a kedved
Fújja el a szél
A banda mindig ahhoz vonzódik, aki éppen zenél
Több nap mint kórház, az erősebb kutya kefél
Én nem idegeskedem, úgy megkattantam
Hogy meghalt minden idegszálam
Most is így gyógyítom magam a várkocsmában
Megtörtem már párszor hát nincs mit rajtam törni
Hogy mind ezt a 17. szülinapon fogják az orrodra kötni
Nem leszek túsz, akit mindig más húz
A hátam mögött kibeszélősdi mindig mindenki mást kamuz
Mindig mindenki tud mindent, persze csak higyjétek
Én meg hátradőlök, nézem az eget és kérek még egy 4:1-et
Refrén: (2x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak teírtad
Verse 3:
Néha csak feladnám, tudod egy olyan másnapos reggelen
De nehogy már ne csókolhassa meg mindenki a seggfelem
Mert most is fáj a seggfejem,
Ezért átcsúsztatok még néhány sört a testemen
Alkesz, na és ilyen az életem
Lehetne szebb is akár a nővéremé
Az ő pecójukban biztos nincs ennyi gané
Csak nagy jakuzzi, nagy ágy meg még nagyobb garázs
A ház is pofás, az OTP meg blamázs
Mikor pénz kéne, hát az most nincsen
Szép kis rokonság, szarok rá, az életem a kincsem
Utoljára a remény hal meg, aztán én következem
Még akkor is görcsösen beint majd a két kezem
Minden amit akartam, család, normális élet egyik sincs
De most már szabad vagyok végleg
De most már szabad vagyok végleg ya, ya
Refrén: (4x)
Sötétet látok, de egyszer feléred
Ez az élet könyve csak teírtad
(yo, MH positive, 64 records, Smileish Styleish, yo, Dj Kwikki)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
