|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Szavak szárnyán LP |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 3:31 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
EYOO
Egy, két, há
Hat meg négy
Elmentetek, bár tudom nem jöttök vissza soha
Már csak nevetek az égre, hogy velem az élet ilyen mostoha
Ezt tett azzá, az utca meg a rendszer, már szarok mindenkire
csak teszem, mit tennem kell
Hátat nem fordítok, arccal támadok előre
a faszom nézzen reményekkel teli szemekkel a jövőbe
Jöjjön aminek jönnie kell, legyen aminek lennie kell
mindig lesz valahogy, a sok részlet meg már nem érdekel
Keményebb kiképzést mutattatok, hogy itthagytatok egyedül
hogy állom-e a sarat vagy elbukok
A végén úgyis kiderül, addig mosollyal az arcomon beintek a világnak
Drága szüleim, legyetek fent az angyalok, kik rám vigyáznak.
Refr.:
Törött szárnyakkal a hátamon az égre nézve
kérdem mikor lesz vége, mikor lesz béke
Nem felel senki, nem kapok választ
csak ballagok az utamon nincs semmi támasz. (2x)
Nézek a csillagokra, kérdem elérem-e a céljaim a végén
vagy vesztek a harcokban és már soha nem lesz békém
Mindig küzdenem kellett, majd hogy lesz-e egyszer nyugalom
merre lesz a végállomásom, menjek-e az utakon?
Mikor cselekszem a jót és mikor cselekszem a rosszat
hogy érdemes-e írnom nektek ezeket az útinaplókat
A szívemben a fény ragyog, a lelkemben vihar tombol
jóra vagy rosszra formálódok-e a déli porból?
Mert harcosnak születtem, mégsem kapok parancsokat
míg tart a bevetésem útvonalat az ösztönöm osztogat
Csaták után egyszer találkozunk újra, hogy hol lesz a találkozó helye
senki se tudja. De küzdeni fogok, amíg tűz van a lelkemben
s ha majd megérkeztem már tudni fogom hogy megtettem.
Refr.: 2x
Elmentetek és soha senki nem jött értem
Mért kellett így lennie, még mindig nem értem
Már tudom hogy ki vagyok, tudom mit kell tennem
Örök a hűségem értetek, erről szól a reppem
Ott vagyok a legkeményebb tracken, akkor is ha törött a lelkem
törött szárnyakon a dallamok hátán repülve presentem
Magamat, a lelkemet, hogy megtörténhet ez, lehet
hogy úgy élem az életet, élvezem amíg lehet, nem vagyok senkié
A magam lábán állok, a szívemben dér, Szegedért szalutálok
Harcosként állok a legelső sorban, a szívem ütemekre dobog, nevem a pokol mosolya.
Refr.: 2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
