|
|
|
| Előadó: | Cupi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Amit te nem adnál meg, azt megtenném én érted is
Bár teljesen kizárt az, hogy a végén még te érted is
Mint a földalatti flow-t, bizonyára Te is érzed is,
Ha festő lennék Picasso: festenék minden képet is
Összetört üvegekről viharba kerülő gályáról
Kiszorított pályáról, befejezetlen sztrádáról
De mégsem teheti meg az a rengeteg önimádó
Másokat majmoló, újat soha ki nem találó
Zárva van az ablak, de minek, ha nyitva van az ajtó
belépek rajta egyszerűen, mint minden halandó
De nincsen erő, eredő, taszító, na meg hajtó
Beléptem, de nem szállok el: így ír majd minden sajtó
Ott leszek a címlapon, mint a Gáspár Győzi
A feladat nagyon egyszerű: a másikat legyőzni
Kell, fel, fel, felfelé, mindig fel, de
A címlapon pózoló sztárok jelleme nagyon ferde
bocsánatot kérek, ha ezzel akárkit is megsértek
Mint kiskoromban anyám, most én is nektek mesélek
De ha így folytatódik a dolog, csodaszarvasról nem regélek
Ha lopok, csalok, hazudok, bizonyára én is megélek
Refr.:
Az leszek, ami leszek, közgazdász is leszek
Ha úgy akarom gyorsétterembe hamburgert is eszek
Ha helyedbe leszek ezer Cupi lemezt veszek
Akkora raj leszek, hogy izom tök mindegy mit teszek
Megélek és fontos leszek, mint ribancnak a bárcája,
Annyira fontos, mint harry potternek a pálcája
Olyan keményen néznénk ki, mint egy bohócnak az álcája
Mint a börtönben egy rab, ki a tengerparton mászkálna
Olyan lennék, mint Caliban, aki fogva tart egy lepkét,
Aztán minden szarral kényeztetné el a seggét
De soha nem adná meg, azt ami Neki tényleg fontos,
Lelkiismerete ezentúl rohadtul foltos
Nagyobb Isten állatkertje, mint Noénak a bárkája
Mindenki fölszállhat, aki az életnek szült árvája
Annyi lóvém lesz, hogy tőlem kérnek hitelt bankok
Jobban leépítelek, mint az ’56-os tankok
Magamra húzhatom-e én is az árpád sávos zászlót,
Ha tegnap még a horogkereszt alóla kilátszott
Miért ne, úgyis hódít ez a fekete szembelógó haj
Mert ebben az országban rajtam kívül mindenki raj
Refr.
Olyan lehetnék, mint Coolio, ki szerint csak kúrni jó
Ha Juventus-os lennék, minden meccset megbundázni jó
Ha Totti lennék, Roma helyett sokkal inkább Lazio,
Ha Oscar-díjas lennék, akkor Leonardo Di Caprio
Mert szerintem adni, de szerinted meg kapni jó
Ha kocsim lenne, akkor is csak coupé, vagy csak cabrio.
Mert a farkam szerint lankadni szar, és épp állni jó
Rasszista focista lennék én is, mint Di Canio
Eltilt majd a FIFA, pályafutásomnak vége
Senki nem igazol le, így hát mennem kéne Vépre
Bár akkora raj leszek én is, mint Dagobert Bácsi
De a 10 milliárdok között nincsen kedvem dagonyázni
Dagonyáztam eleget és hát átkozottul fincsi volt,
Nagy port kavarok én is majd, mint anno a Da-Vinci kód
Ha engem akarsz másolni, akkor használnod kell indigót
Mert én fecskékre vertem, nem lesegettem kis rigót
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
