|
|
|
Hétköznapi csalódások,poros kis lakások,
mindennapos hazugságok megtévesztő vallomások
Láb alatt a pedál,pedál alatt alváz,alváz alatt beton az élet meg aláz.
Napról napra újra mindig ugyanaz a nóta,
felkelni zuhany aztán gálya a hajóra
mint a szorgos kis hangyák lóti-futi világ
hogy lopják vagy keresik vagy csak simán csinálják
a pénzt mert az a lényeg tele a tárca
mire vársz na csináld te is állj a sorba,
munka vége bevásárlás gyerek felkap go haza
tv bekapcs vetélkedő este sex de csak laza
a lóvét meg add haza szomszéd az asszonyba,
veszekedés tányértörés haver hol alszol ma
sorolhatnám hajnalig inkább tölts a borból
a képzelet és a valóság soha nem passzol
mindig új labdát passzol
gólt nehéz rúgni újat húzni a sorssal vagy előle elfutni
de gondolatod megtöri a mentő szirénája
lakodalom helyett baleset a mi utcánkba.
refrén:
Hideg az éjszaka ... megfojt a magány
Minden rendbe haver ... hiába mondanád
A város csendes...tested égeté az érzés
A hogy lesz majd holnap...mindig ez a kérdés
Hideg az éjszaka ... megfojt a magány
Minden rendbe haver ... hiába mondanád
A város csendes...tested égeté az érzés
A hogy lesz majd holnap...mindig ez a kérdés
Innen nincs visszaút,hogyha belépsz ki már nem fogsz
Elfogadsz vagy megtagadsz elviselsz vagy megszoksz
nem nagy a távolság mégis nagyot bukhatsz rajta
és egyáltalán nem mindegy hogy a szekeret ki hajtja
Néha jól megy néha rosszul,de te mégis csinálod
és egyre jobban érzed hogy ez már nem a te világod
magával ránt a magány bár az álmaid még szabadok
de jön egy újabb reggel és az álmaid is feladod
Senki sem segít,végül egyedül maradsz,a világ felgyorsult
te mégis visszafelé haladsz,kell egy löket h reggelente szembenézz
magaddal és ez napról napra nő veled egy újabb adaggal
hát ide jutottál pedig sokkal többet értél mikor még a jóba
hittél és nagy jövő elé néztél de a szakadék szélén állsz
ugrásra készen nem volt könnyű eddig de most nevetsz az
egészen,hisz eljutottál oda hogy nem érdekel mit hoz a holnap
hogy nem zavar ha az életedbe bárki bele szólhat hogy semmid sincs
mégse tudod mit jelent a hiány csak szólhatsz mert érzed hogy megfojt a magány.
Hideg az éjszaka...Minden rendbe haver...A város csendes...A hogy lesz majd holnap...
refrén:
Hideg az éjszaka ... megfojt a magány
Minden rendbe haver ... hiába mondanád
A város csendes...tested égeté az érzés
A hogy lesz majd holnap...mindig ez a kérdés
Hideg az éjszaka ... megfojt a magány
Minden rendbe haver ... hiába mondanád
A város csendes...tested égeté az érzés
A hogy lesz majd holnap...mindig ez a kérdés
Hideg az éjszaka...Minden rendbe haver...A város csendes...A hogy lesz majd holnap...
Hideg az éjszaka ... megfojt a magány
Minden rendbe haver ... hiába mondanád
A város csendes...tested égeté az érzés
A hogy lesz majd holnap...mindig ez a kérdés
Hideg az éjszaka ... megfojt a magány
Minden rendbe haver ... hiába mondanád
A város csendes...tested égeté az érzés
A hogy lesz majd holnap...mindig ez a kérdés
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
