|
|
|
Alszik már a város, az élet is megált
csukot szemeid mögött az álom valósággá vált
A zenének vége, kialudt a cigid parázsa
A tegnap szép volt, de a mának nincsen semmi varázsa
Évek alatt leéled az életed és unod már
Hogy mindenen átmentél, de sehova se jutottál
Hogy nem tervezel soha, mert eleged van a vágyakból
És nem vágod, hogy reggelente miért kelsz ki az ágyadból
Az embereket meguntad, a barátságod lenézed
A szerelmet kineveted mert nem érzed az egészet
úgy viselkedsz a világgal, ahogy az veled szemben
Pedig a jövő kulcsa ott pihen a két kezedben
Látod, én az életem simán leírom pár sorban
De biztosan tudom, hogy a boldogságom máshol van
Álmokban talán, vagy valahol az életben
De ha nem vagy velem, akkor tudom, hogy eltévedtem
[refrén]
Én még álmodok amikor az élet megáll
És úgy indulok el hogy tudom senki se vár
Hidd el elleszek egyedül de nem sokat ér
Kis boldogságot akarok az életemér'
Én még álmodok, Te viszont már nem vagy velem
De nem akarom, hogy az egésznek vége legyen
Talán elleszek egyedül, de semmit nem ér
Hogyha nélküled küdzök meg egy szebb holnapér'
Egy, igaz barátság, lassan 20 éve már
Együtt múltak a percek, s váltott őszbe a nyár
Egy, igaz csapat, és négy őszinte társ
Egy a cél viszont az utunk sokszor teljesen más
Egy, hely ahol tudom, mindig szívesen látnak
Egy, crew akikkel együtt tomboltam át éjszakákat
Egy, school, 2 új barát, egy miszter és egy úr
és egy más világ az anime hegyeken is túl
Egy, felejthetetlen este mikor minden más lett amikor
Egy, percből egy örök pillantás lett és Te lettél az
Egy, varázsod máig bennem él
És nem mondanék le rólad mostmár soha semmiér'
Egy, életen át Te leszel számomra az igaz
A fényem a sötétben és a borúmra a vigasz
És ha úgy érzed, hogy boldogságod újra elmegy
Mikor zuhanok a mélybe, akkor kérlek ne engejd
[refrén]
Egy cigit még
Eltolok, aztán bort a poros száraz torokra
Ezer éve ülök és nézek a fáradt monitorokra
A winamp belassulva játsza az elmaradt trekkeket
Én meg kábán tucat szám gyártom a dekkeket
Kint valaki felnevet, pedig már nincsen élet
A földünkön, ami réges rég az ördögé lett
Egyedül maradtam a bezárt és hangtalan szobában
Oltom szomjam, hiszen még egy korty maradt a pohárban
SMSek emailek, kérdezik hovatűntem
Igéretek hada, amik elől elemenkültem
Feladatok, amiket megkerülve rég leléptem
Egyedül maradtam, dehát mégis mit reméltem?
Pedig én lépnék, ha lenne...erőm de nincsen
Csak a dohos szoba, és a pókháló a kilincsen
Azt hittem jobb lesz minden, dehát én soha sem változok
Hisz ha az élet megáll, én még akkor is csak álmodok
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
