|
|
|
Pok-pok-pok megint lövések egy korai reggelen,az álom a szememből rég kiment, de nem élvezem az ébredés nyújtotta elnyomott
érzést, és felteszem ma is ugyanazt a rohadt kérdést, hogy mért nincsen itt nyugalom végre és mért kerül minden spanom
szépenlassan a jégre, ahogy a mosdóhoz érek nézem a tükörben a képet, és látom, hogy már nagyon kikészített ez az élet.
De nincs visszaút, meg kell fizetni a jóért és bűnhődni kell minden egyes kimondott szóért mégha nem érezted régen akkoris,
ha te tetted, egy rossz szóval a másik életét tönkre tetted.
Refr.: 2x
Ne hidd azt, hogy minden egyszerű, Neked nem lesz itt már soha se jobb az életed, és egyre rosszabb lesz ez a világ,
mégiscsak te követheted el a hibát.
Miközben látod élni-halni embereket, ártatlan öregeket, védtelen gyerekeket, síratod Őket, járod a temetőket talpig feketében
gyászban, télben olyankor sárban, Ők már úton a Mennyországban ébren, de mi még mindig itt a szarban, kiürülve játszóterek
és miképp a parkban semmi nem a régi már csak pusztító vihar van, az utcán ahol felnőttünk, játszodtunk msotmár csak harc
van. Ó mennyi fájdalom és könnycsepp az arcokon, haldoklunk akár a vergődő halak a partokon. Veszélyes világot élünk, békét
hiába remélünk, kérünk segítséget, mégis folyik vérünk, de csak rajtunk múlik, hogy háború vagy béke van, az Úr előtt nem
attól ember az ember, hogy sok pénze van. Bándd meg minden bűnödet, megbocsájtás fent az Égben, ha örülsz annak, hogy élsz,
hagyd a másikat is, hogy éljen.
Refr. 1x
Ne hidd azt, hogy minden egyszerű, Neked nem lesz itt már soha se jobb az életed, és egyre rosszabb lesz ez a világ,
mégiscsak te követheted el a hibát.
Mindig a fejemben él egy gondolat, egy gondolat egy emlék, ha visszamennék a múltba mindent tönkretennék.
Talán nem... talán tudnék változtatni ezen az életen, hisz előtört a nyugalom a legfontosabb lételem. Felpörgetve élünk, a
penge élén táncolunk és ezzel csomó más embert a földhöz is le láncolunk. Nincsen kiút, asszem tényleg minden elveszett,
inkább hagyom, hogy játszon velem a képzelet. Egy álmot láttam és azóta bennem él, egy kép, hogy más vagyok a többinél, de
nem értem, még miért, mit kell tenni, hogy vége legyen az örökös kételkedésnek itt lent a szennyben. A panelházak mélyéről
egy kiáltó hang szól, vigyázzál éjszaka mikor elalszol... Néha lecsukom a szemem, de már semmit nem érzek, az álmom elveszett
és én is lassan elvérzek.
Refr.: 2x
Ne hidd azt, hogy minden egyszerű, Neked nem lesz itt már soha se jobb az életed, és egyre rosszabb lesz ez a világ,
mégiscsak te követheted el a hibát.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
