|
|
|
/Drezzick/
A vásott kölyök méregfoggal felszerelve szárnyaszegetten
Vérbe mártott nyilakkal össztűz alá veszünk veszetten
Rád meredtem te mintapéldány itt a pornép diktál
A vérfürdő községi közösség előtted itt áll
A mi jóságunkban bíztál felégetem a mosolyod
A felgyülemlett haragot kivetítem rád mert szorongok
Egy borongós délután kiadom magamból nincsen pardon
Csak agyon koptatott poros billenyűzetemből tartom
Az előadásom a szó szoros értelmében elásom
A csatabárdot lásd be ez betegség még beváltom
Receptem de nincsen gyógyszer csak kötelező oltás
Sértetlen vagy kárt teszek benned egy nyelvbotlás
Megpecsételi a viszonyt ami köztünk vakvágány
Kong a vészharang a kapuk előtt ott állok árván
Bűneim egy képtárban archiválodnak nincs menedék
Ezer eltelt év és ugyanúgy a csábításnak engednék
Százból százegyszer ezért hiányzik a közös nevező
Mert a mesterműved nekem balfogás ó tervező
Szennyező létezésem a földre nézve már most káros
A megye a város örök lesz ebben sáros a bűnös páros
/Royal/
Rossznak születtem…emberek igy fogadjatok el
Épülnek s dőlnek össze tervek mégsem járok emelt fővel
Maradnék még…de valami húz vissza a semmibe
A senki földje álmom hölgye csábít a messzibe
Én ilyen lennék miért mennék nem ez már a tervem
Elveim követve nézek szembe lelkem élve eltemetve
Egyszer……talán majd megjavulok jó leszek
A mézes-mázas csalogató szavakban már nem hiszek
De miért mindig a jó srácok győznek és a rosszak nem
A jövőm bárgyú fintorral néz rám ez már nem véletlen
Az életben…nem igaz hogy minden gyümölcs éretlen
Ez nem álom ez valóság már fel kellene ébrednem
Csak egyszer még had éljek….mert utolér a sorsom
Habár mindkét kezem mosom ugyis ez már a koporsóm
Az éjszakába büszkén üvöltöm bele hogy rossz vagyok
Hátat fordítok múltamnak mindenemet itt hagyom
/Royal/
Csak azt kérem hogy bocsássátok meg a sok rossz tettemet
Hogy ilyen voltam s ilyen vagyok ilyen rosszként létezem
De kérdezem én mikor mondom majd hogy elég
Mikor fogadtok el utoljára hal meg majd a remény...
Pigniczky Réka rendezésében, az 56films gyártásában és a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében.
A film magyarországi premierje a Magyar Mozgókép Fesztiválon lesz Veszprémben, június 14-én 16:00-kor - a vetítést szabadtéri Kaláka koncert követi.
Mint maga az együttes, a film is nehezen besorolható egy műfajba - egyszerre zenés dokumentumfilm, road movie és portréfilm a Kaláka egykori és mostani tagjairól. Becze Gáborról, Gryllus Dánielről, Gryllus Vilmosról, Huzella Péterről, Major Gáborról, Mikó Istvánról és Radványi Balázsról. A rendező az Amerikai Egyesült Államokban született és nevelkedett 56-os menekültek gyermekeként, és a kaliforniai magyar közösségben hallotta először a Kaláka zenéjét, nem itthon, Magyarországon. A filmnek ez a tény ad különleges perspektívát: Pigniczky Réka rendezését ezúttal is
átszövi az összmagyarság témája, ahogy a Kaláka munkásságának határokon átívelő hatását bemutatja.
A filmben a zenekar mostani négy tagja útnak indul egy olyan városba, amelyről már évtizedek óta énekelnek, de még sosem jártak ott. A kolumbiai Cartagena-ban életükben először éneklik el Kányádi Sándor Románc című, magához a városhoz írt szerelmes versét.
A “Kaláka” mindenütt ugyanazt jelenti a magyaroknak, bárhol is éljenek a világban: nyelvi és kulturális közösséget, összetartozást a verseken és a dalokon keresztül - a Kárpátoktól a Karib-tengerig.
A Kaláka együttes megzenésített verseit már a harmadik generáció fújja kívülről.
A film egyszerre koncertfilm, életrajzi film és utazás
Szól a Magyarországon kívül élő magyarságról, a határontúliakról és a diaszpóráról is. Nem szokásos dokumentumfilm, hanem egy érzelmekkel teli, felemelő zenei élmény. Ez a film érdekes lehet a Magyar népmesék sorozat ismert stílusában készült animációs rész miatt kisgyerekes családoknak, fiatal felnőtteknek vagy azoknak, akiknek van saját Kaláka koncert élményük, kíváncsiak az együttes történetére, a zenészekre, a megzenésített versekre és a kulisszák mögötti történetekre.
A filmet az alábbi kulcsszavakkal lehet leírni
Magyar irodalom, zene/világzene, versdal, Kodály-módszer, hangszerismeret, magyar identitás, összmagyarság, barátság, időskor/idősödés, Dél-Amerika, Erdély.
”Nem a mi ötletünk volt, hogy Réka filmet készítsen rólunk és nem is akartuk befolyásolni. Négy év munka után leültett minket a filmvászon elé és meglepődtünk, nevettünk, meghatódtunk, örültünk. Ilyen filmet senki sem csinált még rólunk” - mondta Gryllus Dániel, a Kaláka alapítója és vezetője.
”Nagyon szerencsés voltam, hogy a Kalákával utazhattam, de nagy kihívás is volt olyasmit felmutatni, amit talán még ők sem tudtak magukról - hogy milyen fontos a Kaláka mindenhol a világon, nem csak itt Magyarországon. Nem volt egyszerű ennyi anyagból összerakni egy szórakoztató dokumentumfilmet a versdal-éneklésről és négy nagyon különböző emberről. Szerencsére nagy segítségem volt ebben Gellér-Varga Zsuzsanna forgatókönyvíró és dramaturg, Hargittai László vágó, és társproducerem Gerő Barnabás. Elmondhatom: a Kalákáról szóló film igazi kalákában készült” - mondta Pigniczky Réka, a film rendezője.
A film 96 perc hosszúságú és az 56films forgalmazza. Nyáron először Egerben, a Kaláka fesztiválon lesz látható (június 28.), majd a Balaton körüli kertmozikban, többek között Fövenyesen, Balatonakaliban és Zamárdiban. Ősszel az art mozik műsorában találkozhatnak a filmmel a nézők országosan. A Kaláka 55. születésnapi koncertje (2024. november 16.) mellett a mozik is kiemelten fogják vetíteni a Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig című filmet.
RÁHANGOLÓ jelenetek: https://youtu.be/qf8fBmAmvYs?si=hv-KB0d3wLl6WP1m
Facebook oldala: https://www.facebook.com/kalakfilm
