|
|
|
| Előadó: | Right |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sándor Loránd |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eljött a nap amitől már féltem és vártam.
Eljött a nap a rémálmok háza.
Eljött és már nélküled nem tudom, hogy éljek tovább!
Hát ennyit ért az én szívem tehát...
Vártalan én sokszor, mikor te nem is hitted.
Gondoltam rád, de elfelejtettél engem.
Elfelejtetted, hogy miről szólnak az érzések,
Eldobtál magadtól, mint egy rossz képet.
refr..
Sohasem volt olyan akit ennyire szerettem!
Sohasem volt aki ennyire kellett nekem!
Én már belehalok az érzéseimbe.
Ez a sok dolog, ügy már megöl engem.
Kérlek égi angyalom segíts rajtam!
Ha így kell lennie engedd, hogy meghaljak!
Engedd, hogy távozzak erről a Földről!
Emlékemet hagyd itt egy kövőn!
Írd bele, hogy mennyire szerettem.
Súgd bele a fülébe, hogy mennyire kellett nekem.
Írj neki a nevemben levelet. És legyen benne, hogy szeretlek szerelmem.
Legyen benne mennyire hiányzik nekem, firkancs egy szép szívet helyettem.
Ha lehet, vedd meg nekem a szeretetét, mert nélküle hiába élek én.
Maradnék ezen a Földön, ha lenne értelmem.
Hogy szorosabb kapcsolataim megértsem. Kérlek égi angyalom mutasd meg nekem az utat.
Segíts, akit szeretek, hogy újra mindent kezdek.
Változtass meg engem, hogy sohatöbbé senkit ennyire ne szeressek.
Ha szeretni is fogok akkor csak ő legyen.
Semmi mást nem érzek csak, hogy szeretem.
Eljönnek a napok és múlnak az évek.
Én meg csak magányban élek.
Igaz egyre kevesebbet gondolok rád.
De nagyon hiányzol, és ez engem hátrál.
Nem tudom megérteni miért szerettél.
És ha szerettél elmenni miért engedtél.
Nem értem a dolgot mert mást is szerettél.
Én meg csak köd vagyok, nekem ez a szerepem.
refr..
Sohasem volt olyan akit ennyire szerettem!
Sohasem volt aki ennyire kellett nekem!
Én már belehalok az érzéseimbe.
Ez a sok dolog, ügy már megöl engem.
Kérlek égi angyalom segíts rajtam!
Ha így kell lennie engedd, hogy meghaljak!
Engedd, hogy távozzak erről a Földről!
Emlékemet hagyd itt egy kövőn!
Írd bele, hogy mennyire szerettem.
Súgd bele a fülébe, hogy mennyire kellett nekem.
Írj neki a nevemben levelet. És legyen benne, hogy szeretlek szerelmem.
Legyen benne mennyire hiányzik nekem, firkancs egy szép szívet helyettem.
Ha lehet, vedd meg nekem a szeretetét, mert nélküle hiába élek én.
Maradnék ezen a Földön, ha lenne értelmem.
Hogy szorosabb kapcsolataim megértsem. Kérlek égi angyalom mutasd meg nekem az utat.
Segíts, akit szeretek, hogy újra mindent kezdek.
Változtass meg engem, hogy sohatöbbé senkit ennyire ne szeressek.
Ha szeretni is fogok akkor csak ő legyen.
Semmi mást nem érzek csak, hogy szeretem.
"Üzenem neked, hogy még mindig szeretlek.
Üzenem, hogy még mindig kellesz nekem.
Kérlek jelezz nekem ha még valamit akarsz.
Vagy égi angyalommal megoldatom a panaszt.
Megoldatom, hogy minden jobb legyen.
Megoldatom, hogy szerelmi életem boldogabb legyen.
Tennék érte ha lenne esélyem, hogy szeressél.
De én csak egy egyszerű ember vagyok, nem tehetek semmit én."
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
