|
|
|
| Előadó: | Horus |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Voltak idők, mikor ügyetlenül jártam,
Minden esés után két kistalpra álltam fel.
Hidd el, visszasírom ezerszer a pillanatot,
Mikor két kéz emelt fel.
Két nagy fül, mint egy bögrének
Fogak nélkül vigyorogtam a törvénynek
Viccesnek hangzik, de ragadozó voltam
A cumit a pofámba két kézzel toltam.
Kék szemeimmel a világra néztem,
hogy mit láttam benne, még máig nem értem.
Talán az újdonság, talán a talány,
Hogy miért kék az ég,
Vagy hogy hol él a hableány.
Azt hiszem akkor még tudtam, de felejtek
Emberből vagyok, meg embernek neveltek
Remegő kézzel tudok írni egy lapra,
Diliházba mennék ha az orvos rajta kapna.
De miért is akarnék én máshogyan élni,
Vénember vagyok, aki szeret mesélni.
Ref.: The old man boogie, the old man boogie
Öregember nem vén ember, itt van a példa
Nézz csak a szemébe, nem könnyű préda.
The old man boogie, the old man boogie
Csattan a bot vége, reccsen a csont
Az „i” tetejére így kerül fel a pont.
The old man boogie, the old man boogie.
Kalap a fejemre, mikrofon a kezembe
Mit is kell csinálnom? nem jut eszembe
The old man boogie, the old man boogie
Megmaradt a fej, de ugyanúgy szétáll a fül
De a kisgyerek az ovi helyett az iskolában csücsül.
Kezdi megérteni, hogy az élet nem móka
Hol ad, hol elvesz, néha egyszerű vagy csalóka.
Egyik nap könnyű, mint az 1x1
Máskor meg szörnyű, de mindegy, egyre megy.
Talán csak én látom uncsinak a világot
Törtem is a fejem, de egy hang utánam kiáltott:
Hallgass egy kis zenét, művelődj Petike,
De ne foglakozz azzal, hogy mások szeretik-e.
Nézzük csak, hogy mi lehet a jó,
Talán a techno,
Úgy lennék egész, mint a 4-es metró.
Punk legyek, vagy netán rocker?
Szeretem, de mégsem ez vidít fel
A hipi-hopi tetszik, ezt meg kell hagyni,
Bólogatni jó, így lettem rapper, vagy mi.
Ref.
Eljött az idő, felnőttem úgy érzem
Szemeim az égen, most a felhőkön át nézem a világot.
Mit látok? irigység, gyűlölet,
Hűvös lett, fázom, a lábam is tönkre ment
Többre mentem volna, hogyha nem futok,
Egy szekér után, mire felugrani nem tudok.
Kinőttem abból, hogy megfeleljek másnak,
Hogy győzködjelek, igazi rappernek látszom.
Hogy játszak a szavakkal, variáljam őket,
aztán várjam a kommentet, hátha megérted.
Nem kéred a zeném, én nem kérem, hogy hallgasd,
Nem is akarom, inkább a farkad vakargasd.
Aki érti, az ordítja velem, hogy:
Jöhet az ördög, és a csatát én nyerem,
Egyszer ha hallasz a vénember boogie-ról,
Emlékezz, ő volt a horus a faluból.
Ref.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
