|
|
|
1. Versszak
Ahogy a napsugár az ablakomon átsüt némán csendesen,
Úgy villan fel egy kép, megint elkezdődött a reggelem.
Egy újabb napra ébredtem, ismét szürcsölöm a kávémat,
Rágyújtok a teraszon, nézem a kert végén a fákat.
Csendes még a környék, mintha egyedül álldogálnék,
De én ezt így szeretem, és ettől soha meg nem válnék.
Szeretem nézni azt, hogy éppen nem történik semmi,
Szeretem látni azt, mikor a szomszéd a járdát söpri.
Minden apró dolog, mi az átlagnak simán fel sem tűnik,
Az nekem egy apró élmény, ami hozzám kötődik.
A rohanó világban, nem árt néha egy kis nyugalom,
Nem árt egy kis pihi, valakinek ez idegen fogalom.
Itt nem találni stadiont, nincsenek égi érő házak,
De ha tisztulásra vágyom, csak szippantok egy párat.
Bár paparazzókat szégyenítő, mindentudás uralkodik,
De ki lehet bírni, legalább már ma hallom a holnapit.
Refrén
Csak egy völgy a semmi közepén, egy aprócska mélyedés,
Unalmasnak vélik, de én azt mondom ez tévedés.
Én szeretek itt élni, és mindig szeretni is fogok,
Ha elsodor az élet kis falumra, könnyes szemmel gondolok.
Nincs itt mozi, diszkó, pláza, nincs itt semmi extra,
Csak egyszerűen szeretem, de ha a kép még így se tiszta,
Akkor gyere velem, fogd a kezem, elhozlak és belátod,
Tévedsz, mikor egy egyszerű kis tanyának találod.
2. Versszak
Az épületeken túl, ahol a táj szépsége lakozik,
A nyugalom otthona vár minket, ami szintén ide tartozik,
A pincesor, a halastó, a kecske kő, a határ,
Szőlősorok sokasága, és a kis patak mi csordogál.
Sziklák által C alakot formáló kis gyöngyszemek,
Ide tiszta szívvel járnak vissza fiatalok és öregek.
Sok szép kedves emlék, ami mindörökké élni fog,
A romantika színpada volt és lesz, én fogadok.
A természet lágy ölén, halkan dúdolok egy dallamot,
Egy cetlivel a kezemben a fák felé ballagok.
Sok rejtett szépség, még több elfeledett emlék,
Pedig szemünk előtt minden miért örökké élnék.
Felnyílik a szem, a szívem magasan az égben, aztán
Letekintek kis falumra, hogy egy életen át, nézzem.
Refrén
3. Versszak
Akiről mindenki hallott, kinek műveit ismerik,
Irodalom órákon, tanulóktól életútját kérdezik.
Itt élt köztünk, de sokan mégis elfeledték, pedig,
Bajza József nevet visel sok intézmény és emlék.
Gyönyörű templomunk harangja hangját hallgatom,
Nagy gonddal építették, és én nagy becsben tartom.
Hálás vagyok azért, mert ide dobott az élet,
Nekem ez így tökéletes, és én már többet nem is kérek.
Nincs vész, nincs baj, távol áll a rossz,
Béke van, sem az isten, sem az ördög nem ostoroz.
Nem lőnek az utcákon, a por nem vértől ázik,
A mikulást sem lövik fejbe, amíg kéményt mászik.
Szökőár a kanyarban sem, tornádók még messzebb,
Sáskajárás tabu téma, attól az ég is rendesebb.
Szeretem ezt a helyet ahol élek, ahol alkotok,
Büszkén mondom, ha kérdezik: Szűcsi lakos vagyok.
Refrén
(Levezető)
Tehát itt élek én, Szűcsiben
Lehet jönni megnézni! Bárkinek�
Ahol az emberek köszönnek,
Vigyorognak rád. Nem vágnak orrba, ha hozzájuk szólsz,
Na sziasztok! Béke.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
